Csor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csor régi türk méltóságnév. Amikor a nyugati türkök 635 körül átszervezték törzseiket, számukat nyolcról tízre emelték, két szárnyra (5-5) osztva őket, akkor a keleti, azaz balszárny törzseit egy-egy csor vezette, míg a nyugati azaz jobbszárnyat egy-egy erkin.[1]

A besenyők törzsnevei között is előfordul csur alakban, akik törzsneveiket egy-egy lószínnév és egy-egy méltóságnév összekapcsolásával hozták létre.[2]

Az Augsburgnál 955-ben meghalt Súr vezér neve is ebből a méltóságnévből ered.[3]

A Csór nemzetség nevéről is feltételezhető, hogy egy személynéven keresztül erre a méltóságnévre megy vissza.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dobrovits Mihály: (cím nélkül) . Antik tanulmányok, XVIII k. 1–2. sz. (2004)
  2. Pálóczi Horváth András. Besenyők, úzok, kunok – Magyarrár lett keleti népek. Panoráma 1988. ISBN 963-243-353-X 
  3. Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0