Csizmadia János
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csizmadia János | |
 | |
| Csizmadia János fazekasmester munka közben | |
| Született | 1897. október 22. Csákvár |
| Elhunyt | 1975 (77-78 évesen) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fazekas |
| Kitüntetései | Népművészet Mestere díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csizmadia János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csizmadia János (Csákvár, 1897. október 22. – Székesfehérvár, 1975) fazekas, a Népművészet Mestere. Édesanyja Móri Rozália, édesapja Csizmadia János volt.
Pályafutása[szerkesztés]
Apai ágon a felmenői fazekasok voltak, ennek ellenére fiatal korában nem ezt a mesterséget tanulta ki.
- Villamoskalauzként dolgozott, amikor 1919. május 19-én lokomobilok és cséplőgépek – gőzgépek – okszerű kezelésére eredményes gépkezelő vizsgát tett a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában.
- 1919. augusztus 15-től 1920. február 15-ig Sesztakofszky József csákvári lakatos mesternél, mint „tanoncz” a lakatos mesterséget tanulta, jó minősítéssel.
1923. május 15-től 1925. február 15-ig gépkezelőként állt alkalmazásban a csákvári gazdaságnál, „ahol magát kifogástalanul viselte”. (GR. ESTERHÁZY GAZDASÁGI HIVATAL CSÁKVÁR)
- 1925. december 15-től 1927. június 14-ig Molnár Antal csákvári fazekas mester műhelyében „tanonci szakbavágó munkát végzett” és 1927. június 17-én a vizsgán „jó előmenetelt tanusított” és fazekas segédnek nyilvánították.
- 1938. november 28-tól 1939. január 23-ig a csákvári Ipartestület szervezésében fazekasipari tanfolyamon vett részt, melyet az 1939. március 30-án kelt bizonyítvány tanúsága szerint kiváló minősítéssel elvégzett.
- 1954. február 23-án a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységét felülvizsgálta és népi iparművésznek elismerte.
- 1963. augusztus 17-én a NÉPMŰVÉSZET MESTERE kitüntetésben részesült.
A nagy fazekas múlttal rendelkező Csákváron élt es alkotott. E tájegységre a tűzálló főzőedények készítése volt a legjellemzőbb. Csizmadia János igyekezett formában és díszítésben magasabb színvonalú stílust kialakítani. Sok irányban kísérletezett és ezek közül néhány szép eredményt is hozott.
A plasztikus díszítést kedvelte. Kis kancsóit, tányérkáit szép vonalvezetésű karcolt mintával díszítette. Egyszerű formájú edényeket korongolt. Legszebbek plasztikusan díszített, egyszínű zöldmázas, vadszőlőleveles kancsói. Nem ritka azonban a zöld színű edények metszéssel való díszítése.
Alapító tagja volt a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Munkái közül több darab megtalálható, megtekinthető a Néprajzi Múzeumban. A fazekasság mellett kedvelt időtöltése volt a fotózás, a fényképezéstől a fénykép elkészítéséig.
Csizmadia János 1975-ben hunyt el Székesfehérváron.
A 2006. évi XXXVIII. törvény értelmében a Népművészet Mesterei felkerültek a magyar kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Így Fejér megyéből az alábbi személyek kerültek fel a nemzeti jegyzékbe:
| Év | Név | Mesterség / műfaj | Település | |
| 1. | 1960 | Progli Ferenc | táncos | Mezőkomárom |
| 2. | 1963 | Csizmadia János | fazekas | Csákvár |
| 3. | 1966 | Kálmán Gyula | fafaragó | Mezőkomárom |
| 4. | 1969 | Kovács Károly | mesemondó | Rácalmás |
| 5. | 1974 | Vass Kálmán | fazekas | Csákvár |
| 6. | 1975 | Fekti József | táncos | Alap |
| 7. | 1978 | Domak István | vessző, szalma és csuhéfonó | Pázmánd |
| 8. | 1978 | Ulicza Jánosné Bernáth Rozália | táncos | Alap |
| 9. | 1993 | id. Sallay László | kovács | Sárosd |
| 10. | 2002 | Gál János | fafaragó | Seregélyes |
| 11. | 2011 | Párniczky Józsefné | hímző | Székesfehérvár |
