Csire Lajos
| Csire Lajos | |
| Született | 1923. október 24. Debrecen |
| Elhunyt | 1974. június 24. (50 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (–1947) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-1-23)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csire Lajos (Debrecen, 1923. október 24. – Budapest, 1974. június 24.) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos igazgatója, címzetes egyetemi docens, az Agrártudományi Egyesület Sertéstenyésztési Szakosztályának elnöke.[4]
Magyar mezőgazdász, állattenyésztő.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte el. 1947-ben diplomázott a debreceni mezőgazdasági főiskola (1945-től: Agrártudományi Egyetem Debreceni Osztálya) hallgatójaként. Ezután ugyanitt az állattenyésztési tanszéken dolgozott Anghi Csaba professzor mellett demonstrátorként. 1950-ben az Állattenyésztési Kutatóintézet sertéstenyésztési osztályára került; 1968-tól vezetője, 1972-től tudományos igazgatója volt. 1959-ben doktorált "summa cum laude" minősítéssel. 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia önálló aspirantúrájára nyert felvételt. 1969-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízta „Az iparszerű sertéshústermelés komplex rendszere” című országos kutatási program vezetésével. 1971-től címzetes egyetemi docens volt az Agrártudományi Egyetemen.
Munkássága[szerkesztés]
Munkájával a sertés-populációgenetika területén, a hibridizációs kutatások útján – több mint 50-féle fajtakombinációval – sikeresen járult hozzá a HUNGAHIB sertés kitenyésztéséhez. Tudományos tapasztalatait számos alkalommal előadta, több mint 80 cikkben és tanulmányban publikálta.
Temetése a Farkasréti temetőben zajlott (26/1-1-23).[4][5]
Családja[szerkesztés]
Szülei: Csire és Vas Róza voltak. Felesége, Nánási Gizella volt. Fia, Csire Attila.[4]
Művei[szerkesztés]
- Sertéstenyésztés (Budapest, 1954)
- Gazdasági állatok hizlalása. 2. Sertéshizlalás (Kertész Ferenccel, Budapest, 1955, 1958, 1961)
- Gyorshizlalás, nagyobb jövedelem (Budapest, 1956)
- A választási súly és a szopóskorú eltérőfehérjeellátás befolyása a fehér hússertés hízási és vágási eredményére (kandidátusi disszertáció, 1965)
- Sertéstenyésztés és kutatás az Egyesült Államokban (1973)
- Állattenyésztés (posztumusz, Budapest, 1975)
- Állattenyésztési enciklopédia. 3. Sertéstenyésztés (Fekete Lajossal és Kovács Józseffel, posztumusz, Budapest, 1976)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Magyar-agrartorteneti-eletrajzok_1_A-H_OCR.pdf
További információk[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerkesztette: Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8