Csernus Mariann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernus Mariann
Latinovits Zoltán, Csernus Mariann, Fodor Tamás és Ronyecz Mária (kétszer) színművészek. Fortepan 4790.jpg
Életrajzi adatok
Született 1928. október 30. (87 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1948
Híres szerepei Melinda
Katona József: Bánk bán
Díjai
Kossuth-díj 2010
Jászai Mari-díj 1970
Érdemes művész 1975
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)

Csernus Mariann az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Életpályája[szerkesztés]

Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében (1948-ban) az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután - hosszas tortúra után - végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem rúgták ki a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15.-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (mely során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház Örökös Tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I-II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 136, rendezőként 2, fordítóként 1.[m 1][1]

  • Katona József: Bánk bán....Melinda
  • Osborne: Dühöngő ifjúság....Alison
  • ShakespeareBertolt Brecht: Coriolanus....Valeria
  • Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó....Emerenc
  • Molnár Ferenc: Olympia....Lina
  • Sultz S.: Barátaim! Kannibálok!....Mámi
  • Shaffer: Lettice és Lotte....Miss Charlotte Schoen
  • Kopit: Jaj, apu...Madame Rosaliquette
  • Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete....Az anyakirálynő
  • Niklas Radström: Búcsúkvartett....Helga, második hegedű
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Mirigy
  • Örkény István: Drága Gizám! (A Macskajáték alapján)
  • Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek....Nini, öreg dajka
  • Háy János: Házasságon innen, házasságon túl....Öreg néni, Marika néni
  • Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Nonnie néni
  • Martin McDonagh: A kripli....Mámi
  • Örkény István: Macskajáték....Giza
  • Gogol: Az orr....Nasztacia Petrovna
  • Jean Racine: Phaedra....Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa
  • Szabó Magda: Régimódi történet....Bányai Rákhel
  • Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember....A szőnyegkereskedő felesége
  • Sławomir Mrożek: Tangó....Eugénia
  • Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya....Páholyosnő
  • Csiky Gergely: A nagymama....Galambosné
  • Pap Károly: Szent színpad....Giza
  • Molière: Tudós nők....Beliza
  • Shakespeare: Szentivánéji álom....Heléna
  • Tolsztoj: Élő holttest....Mása

Jelenleg játszott szerepei[szerkesztés]

Attention.pngAz utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2014. március 17., 14:04 (CET)

A Pesti Magyar Színházban:

Önálló estjei[szerkesztés]

  • Születésnapi óda (1962)
  • Költőnk és kora (1966)
  • Ditirambus a nőkhöz (1969)
  • Psyché (1972)
  • Asszonyok mondókái (1976)
  • Jászai Mari: Életem (1979)
  • Vizsolyi Biblia (1982)
  • Megtört asszony (1986)
  • Változások (1986)

Rendezései[szerkesztés]

  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia

Könyvei[szerkesztés]

Fordítása[szerkesztés]

  • Liv Ulmann: Változások

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Ami megérthetlen (1954)
  • Játék a szerelemmel (1959)
  • Megszállottak (1962)
  • Germinal (1963)
  • Elveszett paradicsom (1962)
  • Hattyúdal (1963)
  • Már nem olyan időket élünk (1964)
  • A gyertyák csonkig égnek (2006)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Honfoglalás 1-2. (1962)
  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)
  • Kiválasztottak (1981)
  • Nenõ (2006)

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2016. február 9-i lekérdezés

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Színházi adattár: Előadások adatbázisa

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]