Csecsen ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csecsen ábécé a csecsen nyelv írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki, ez előtt arab írást használtak, majd rövid ideig (1923 és 1937 között) latin betűkkel írták. 1992-ben kormányzati döntés született a latin írás újbóli bevezetéséről, ami néhány területen sikerült (irodalom és sajtó), de jelenleg továbbra is a cirill írás a hivatalos.

nagybetű kisbetű ISO 9[1] KNAB[2] ALA/LC[3] TITUS[4] Latin[5] IPA a betű neve
А а a a a a, ā a, ə [a], [aː] а
Аь аь ä ä, ǟ ä [æ], [æː] аь
Б б b b b b b [b] бе
В в v w v w v [w] ве
Г г g g g g g [g] ге
ГӀ гӀ g‡ ǧ gḣ ġ ġ [ʁ] гӀа
Д д d d d d d [d] де
Дж дж dzh ǯ [d͡ʒ] -
Дз дз dz dz dz ʒ dz [d͡z] -
Е е e e, je[6] e e, ē, ie e, ie, ye[7] [e], [eː], [ie] е
Ё ё[8] ë jo ё yo [jo] -
Ж ж ž ž zh ž ƶ [ʒ] же
З з z z z z z [z] зе
И и i i i i[9] i [i] и
Й й j j ĭ j y [j] доца и
К к k k k k k [kʰ] ка
Кх кх kh kkh q q[10] [qʰ] кха
Къ къ k" q k" [11] [qʼ] къа
КӀ кӀ k‡ ķ kḣ kh [kʼ] кӀа
Л л l l l l l [ɮ] эл
М м m m m m m [m] эм
Н н n n n n n, ņ[12] [n] эн
О о o o o o, ō, uo o, uo[13] [o], [oː], [uo] о
Оь оь ö ö, ȫ ö [ø, øː] оь
П п p p p p p [pʰ] пе
ПӀ пӀ p‡ pḣ ph [pʼ] пӀа
Р р r r r r r [r] эр
С с s s s s s [s] эс
Т т t t t t t [tʰ] те
ТӀ тӀ t‡ ţ tḣ th [tʼ] тӀа
У у u u u u, ū u [u], [uː] у
Уь уь ü ü, ǖ ü [y, yː] уь
Ф ф f f f f f [f] эф
Х х h x kh χ x [χ] ха
Хь хь h' kh' [ħ] хьа
ХӀ хӀ h‡ h khḣ h [h] хӀа
Ц ц c c ts c c [t͡s] це
ЦӀ цӀ c‡ ç tsḣ ć [t͡sʼ] цӀа
Ч ч č č ch č ç [t͡ʃ] че
ЧӀ чӀ č‡ ç̌ chḣ č̣ ç̇ [t͡ʃʼ] чӀа
Ш ш š š sh š ş [ʃ] ша
Щ щ[8] ŝ šč shch şç [ʃt͡ʃ] -
Ъ ъ " " " ʾ [ʔ] ъа
Ы ы[8] y y y i [ɨ] -
Ь ь[8] ' ' ' [ʲ] -
Э э è è, e[14] ė e e, ē [e], [eː] э
Ю ю û ju iu yu [ju] ю
Юь юь ûʹ iuʹ [jy] юь
Я я â ja ia ya [ja] я
Яь яь âʹ iaʹ [jæ] яь
Ӏ Ӏ ʿ j [ʕ] Ӏа

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
  3. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  4. Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
  5. Az 1992-ben elfogadott kormánydöntés alapján
  6. Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
  7. Szó elején ye, egyébként e vagy ie, fonetikus értéktől függően. Az ie betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az i és e betűk közvetlenül egymás mellé vannak írva úgy, hogy testük összeér.
  8. a b c d Csak idegen eredetű szavakban
  9. Az ий átírása ī
  10. Kettőzve ккх, átírása qq
  11. Kettőzve ккъ, átírása q̇q̇
  12. Az előző magánhangzó orrhangúságát jelöli – ezt a betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az n jobb oldali szára kis farokkal ellátva
  13. A betű átírása fonetikai értékétől függ – az uo betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az u és o betűk közvetlenül egymás mellett állnak úgy, hogy testük összeér
  14. Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.

További információk[szerkesztés]