Csákány (szerszám)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csákány

A csákány a mai használatban 15-20 cm hosszú s egy kissé meggörbített hegyes ék, melynek vastagabb vége mintegy kapalyukkal van ellátva a nyél számára; a lágyabb vagy laza kőzet ledolgozására szolgáló szerszám; különösen a kőszénbányászatnál nélkülözhetetlen; ezzel a szerszámmal kell a kőszéntelepbe bevágni a rést és vágatékot, hogy azután a kőszenet nagyobb darabokban lehessen lefejteni. Van kettős csákány is, melynek egyik vége hegyes, a másik pedig a nyéllel keresztbenálló éles ék alakú. Malmokban a malomkövek élesítésére szintén csákányokat használnak, melyek a legkeményebb acélból készülnek és rövid nyélre vannak erősítve.

A csákányt fegyverként is használták,[1] mivel más fegyvereknél keskenyebb, sőt pontszerű élével a vértezetet hatékonyan át lehetett ütni. A fa megmunkálásra használt változatának neve szalukapa illetve teknővájásra használták az ívelt pengélyű kapacsot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Commons:Category:pickaxes
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákány (szerszám) témájú médiaállományokat.