Corrientes tartomány

	Corrientes tartomány ; (Provincia de Corrientes)
; Corrientes tartomány ; címere	; Corrientes tartomány ; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Argentína
Megyéi	25 megye
Főváros	Corrientes
Jogállás	Tartomány
Székhely	Corrientes
Polgármester	Ricardo Colombi; Gustavo Adolfo Valdés;
	Népesség
Teljes népesség	992 595 fő (2010); 1 070 283 fő (2015); 1 197 553 fő (2022);
Népsűrűség	10,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Terület	88.199 km²
Időzóna	UTC−3; America/Argentina/Cordoba;
	Elhelyezkedése
	Corrientes tartomány ; Pozíció Argentína térképén
	d. sz. 28° 39′ 36″, ny. h. 57° 37′ 48″Koordináták: d. sz. 28° 39′ 36″, ny. h. 57° 37′ 48″
	Corrientes tartomány ; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Corrientes tartomány ; témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Corrientes egyike Argentína 23 tartományának.

Földrajz[szerkesztés]

Az ország északi részén helyezkedik el. Határos Paraguayjal, Brazíliával és Uruguayjal is.

Története[szerkesztés]

A spanyolok érkezése előtt a mai Corrientes tartomány legnagyobb részén guarani indiánok éltek. Corrinetes várost 1588. április 3-án alapították az Asunción és Buenos Aires közötti úton. A tartomány északi részén a jezsuiták alapítottak missziókat. A corrientesiek a spanyolok elleni függetlenségi háborúk aktív résztvevői voltak. A város elleni paraguayi támadás volt a hármas szövetség háborújának nyitánya 1865-ben. Ezt a háborút Paraguay ellen Argentína, Uruguay és Brazília vívta.

Corrientes nevezetes a bélyeggyűjtők világában az 1856 és 1880 között itt kiadott levélbélyegekről. A corrientesi bélyegek nagyon hasonlítanak az első francia bélyegekre. Durva munkával, kis sorozatban készültek, de ma értékesek. 1880 után Argentína bélyegeit használták Corrientes tartományban is.

A helyi egyetemet 1919-ben alapították.

A 19. és 20. században nagyobb részében a helyi politika domináns tényezője a Romero Feris család volt, helyi nagybirtokosok, akik a tartomány dohánytermesztésének nagyobb részét ellenőrizték. „Uralmuk” idején hatalmasra duzzadt az államapparátus, végül már a dolgozók 10%-a állami alkalmazott volt. Ez az apparátus sokáig elnyomta az elégedetlenség hangjait, különösen pedig a földreformra irányuló törekvéseket. 1991-ben vitatott választási eredmények után a közvélemény nyomására Carlos Menem köztársasági elnök eltávolította hivatalából Raúl „Tato” Romero Feris kormányzót.