Captatio benevolentiae
A captatio benevolentiae a klasszikus retorika eszköze. Hagyományosan egy szónoklatnál a szónoknak először is a hallgatóság jóindulatát kell elnyernie, ezt jelenti maga a kifejezés is: a jóindulat elnyerése. A szónoki beszéd bevezető, fő részének fontos eleme, a figyelem megragadása és a téma megadása mellett. Cicero római filozófus szerint a szónoklat művészetének egyik alappillére, aki mestere volt a művészi bevezetéseknek. A szónok ezt az eszközt használva igyekszik közönsége érzéseire hatni oly módon, hogy saját, illetve hallgatósága erkölcsi kvalitásait hangsúlyozza. Eszközei:
- szónoki magatartás (attitűd)
- érzelmek közvetítése (szimpátia, együttérzés, sajnálat felkeltése) pl.: megtörtént esemény elmesélése, emlékek felidézése. A beszéd kezdődhet közvetlen megszólítással, de hatásos beszédkezdettel is (amit a megszólítás követ).
A jóindulat elnyerésére számos eszköz áll a szónok rendelkezésére:
- tettetett szerénységgel szólhat a tudásáról
- dicsérheti a hallgatóság műveltségét, jogosságát
- kifejezheti bizonytalanságát, hangsúlyozhatja a témával, hellyel való személyes kapcsolatát
A bizonytalanság érzetének keltésére bevett szófordulat például a "Nem is tudom, hol kezdjem.", de gyakori, hogy a szónok hangot is ad izgalmának.[1] Egy példa:
"...ez írásra semmi egyéb okból nem indíttattam, hanem csak az igaz isteni tiszteletnek gyarapodásának és az utálatos bálványozásoknak gyökerestül való kigyomláltatásának buzgó szüvel való kívánságából."
Emiatt lehetett olyan fontos szerepe a törvényszéki beszédekben is: ha valaki valóban el akarta nyerni a bírák jóindulatát, érdemes volt hasonló eszközökhöz folyamodnia. A mai napig kiemelt funkciót tölt be szóban és írásban is. A captatio benevolentiae a politikai, a jogi, de még a hétköznapi beszédnél is igen hasznos lehet. A szöveg írója ilyenkor közvetlenül a befogadókhoz fordul, és érthető, megnyerő szavakkal kéri őket, fejezzék ki jóindulatukat felé, ami akár tapsot, vagy türelmet is jelenthet.[2] A szépirodalomban is különösen fontos a szerepe. Egy példa a szépirodalomból:
"Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted.Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, úgy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak." (Ilosvai Selymes Péter: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história) [3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Szónoki beszéd". Wikipédia. 2018. október 5.
- ↑ "Captatio benevolentiae – Monster Literature". monsterliterature.com (amerikai angol nyelven). 2018. október 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 7.
- ↑ "Captatio benevolentiae". enciklopedia.fazekas.hu. Hozzáférés: 2018. október 7.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Calboli Montefusco, Lucia (Bologna), “Captatio benevolentiae”, in: Brill’s New Pauly, Antiquity volumes edited by: Hubert Cancik and Helmuth Schneider.
- "Captatio benevolentiae". Hozzáférés: 2016. október 28.
- https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/22102/KM_1987_01_036.pdf?sequence=1
- http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Captatio_benevolentiae.htm
- http://monsterliterature.com/captatio-benevolentiae/ Archiválva 2018. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szónoki beszéd
Egyéb Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Winter, B. (1991). The Importance of the Captatio Benevolentiae in the Speeches of Tertullus and Paul in Acts 24: 1-21. The Journal of Theological Studies, 42(2), 505–531. doi:10.1093/jts/42.2.505