Butil-acetát
| Butil-acetát | |||
 Butil-acetát | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | Butil-acetát | ||
| Más nevek | Butil-etanoát Ecetsavas butilészter | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 123-86-4 | ||
| PubChem | 31272 | ||
| ChemSpider | 29012 | ||
| EINECS-szám | 204-658-1 | ||
| KEGG | C12304 | ||
| ChEBI | 31328 | ||
| RTECS szám | AF7350000 | ||
| SMILES | CCCCOC(C)=O | ||
| InChIKey | DKPFZGUDAPQIHT-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1741921 | ||
| Gmelin | 240398 | ||
| UNII | 464P5N1905 | ||
| ChEMBL | CHEMBL284391 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H12O2 | ||
| Moláris tömeg | 116,16 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,88 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | -77 °C[1] | ||
| Forráspont | 127 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Rossz: 10 g/l (20 °C)[1] | ||
| Gőznyomás | 10,7 hPa (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
| R mondatok | R10, R66, R67[2] | ||
| S mondatok | (S2), S25[2] | ||
| Lobbanáspont | 27 °C[1] (300 K) | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 390 °C[1] | ||
| LD50 | 10800 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon acetátak | propil-acetát amil-acetát | ||
| Rokon vegyületek | n-butanol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A butil-acetát vagy pontosabban n-butil-acetát egy szerves vegyület, a butanol ecetsavval alkotott észtere. A gyümölcsészterek közé tartozik. Színtelen folyadék, gyümölcsre emlékeztető szaga van. Vízben csak kis mértékben oldható, de szerves oldószerekben, például etanolban, dietil-éterben, szénhidrogénekben oldódik. Maga a butil-acetát is jól old számos anyagot, emiatt főként oldószerként alkalmazzák.
Három izomerje létezik, az izobutil-acetát, a terc-butil-acetát és a szek-butil-acetát.
A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A butil-acetát butanolból és tömény ecetsavból állítható elő, ha ezeket kénsav jelenlétében desztillálják.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A butil-acetát főként technikai szempontból fontos oldószer. Legnagyobb mennyiségben lakkok gyártására használják fel. Jól old különböző cellulózésztereket (például a nitro-cellulózt), a műkaucsukot és számos műgyantát. Felhasználják körömlakkok készítésére és az illatszeriparban is.
Veszélyei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nyálkahártyákat ingerlő hatása van. Belélegezve vagy a gyomorba kerülve szédülést, émelygést, gyomorfájást okozhat.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 A butil-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 25. (JavaScript szükséges) (angolul)
- 1 2 3 A butil-acetát (ESIS)[halott link]