Botár Attila (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botár Attila
Született1944. március 17.
Székelyudvarhely
Elhunyt2019. augusztus 12. (75 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiBotár Béla
Foglalkozása
KitüntetéseiNagy Lajos-díj (1998)
SablonWikidataSegítség

Botár Attila (Székelyudvarhely, 1944. március 17.2019. augusztus 12.) magyar költő, műfordító, pedagógus, könyvtáros, Botár Béla költő fia.

Élete[szerkesztés]

Botár Béla és Vákár Éva fia. 1944-ben Székelyudvarhelyen született. Szüleivel háborús menekültként került a Tolna megyei Felsőnánára. Az általános iskolát Felsőnánán, a középiskolát Komlón végezte. Szombathelyen népművelő–könyvtár szakon szerzett diplomát. Első verseit a Jelenkor, az Életünk, a Kortárs és a (régi) Mozgó Világ közölte. 1976-tól Veszprémben élt, ahol a Veszprém Megyei Naplónál kezdett dolgozni előbb archívum-kezelőként, szerzőként, majd nyomdászként és lapkorrektorként. Nevelőtanárként működött a Bolyai János fiúkollégiumban, majd fél évig balatonfüredi könyvtárosként és végül nyugdíjazásig Zircen, a Reguly Antal Szakképző Iskola könyvtárosa volt.

Két házasságából három gyermeke született.

Veszprémben, a Vámosi úti temetőben nyugszik.

Megjelent művei[szerkesztés]

  • Időkerülő / Madárjóslat, Veszprém, 1981. (Széki Patka Lászlóval)
  • Elsüllyesztett harang., Veszprém, 1985.
  • Sötétfehér., Budapest, 1994.
  • Atthisz naptekercsei., Veszprém, 1998.
  • Félcédulák Unkhu ka-Gathból., Veszprém, 2003.
  • Éneklő nyomokért., Pomáz, 2009.
  • A helyzet izotópjai., Veszprém, 2012.
  • Időfoltok, Veszprém, 2014.
  • Kötődések, Veszprém, 2016.
  • Mire készültök Csillagok? Veszprém, 2020 (posztumusz)
  • Úszómester néhány szezonra., Veszprém, 2021 (posztumusz)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny – különdíj (1994)
  • Nagy Lajos-díj (1998)
  • Gyulai Pál-díj (2009)
  • Arany Elefántyuk-díj (2017)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]