Borna vírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Borna-betegség vagy fertőző agy- és gerincvelő-gyulladás lófélék egy vírusos fertőző betegsége, ami elsősorban lovakat és juhokat támadja és a Borna vírus okozza (BoDV). A vírus a láz, a veszettség és a kanyaró kórokozóival függ össze. Eddig ritka esetekben a vírus emberre is átterjedhet, és súlyos agyhártyagyulladást (enkefalititokat) okoz, amelyek általában halálos kimenetelűek. A bejelentendő állatbetegségek közül a Borna-kór jelentési kötelezettségét Németországban 2011. február 26-i hatállyal eltörölték. 2020 márciusa óta ismét jelentési kötelezettség áll fenn Németországban.

Története[szerkesztés]

Bornai betegség, lovak agy- és gerinchártya-gyulladása. Szászország Borna közigazgatási járásában észlelik 1879 óta. Innen kapta nevét.

Járványok alakjában lép fel. Igen súlyos járvány volt az 1896. évi. Más országokban eddig nem észlelték. A B.-et valamely streptococcusfaj okozza, de egyik állatról a másikra természetes úton nem vihető át. Az átoltás csak akkor sikerül, ha a streptococcusokat az agyhártyára fecskendezik. A betegség 70-80%-ban halálos. A gyógyulás igen gyakran tökéletlen, amennyiben vakság, vagy egyes izomcsoportok bénulása marad vissza.

Források[szerkesztés]