Borisz Petrovics Geraszimovics
| Borisz Petrovics Geraszimovics | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1889. március 19. Kremencsuk |
| Elhunyt | 1937. november 30. (48 évesen) Szentpétervár |
| Sírhely | Levashovo Memorial Cemetery |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Harkivi Egyetem |
| Tudományos fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Petrovics Geraszimovics témájú médiaállományokat. | |
Borisz Petrovics Geraszimovics (orosz nyelven: Борис Петрович Герасимович; Kremencsuk, 1889. március 19. – Leningrad, 1937. november 30.) szovjet csillagász és asztrofizikus.
Életpályája[szerkesztés]
Borisz Petrovics Geraszimovics Ukrajnában, a ma Poltavai területen fekvő Kremencsukban született. 1914-ben végzett a Harkivi Egyetemen, ahol Arisztarkh Belopolszkij tanítványa volt. 1917-től 1933-ig a Harkivi Egyetem csillagvizsgálójában dolgozott. A Pulkovói Obszervatórium igazgatója lett 1933-ban, de a nagy tisztogatás során letartóztatták és kivégezték. Volt egy lánya, Tatjana Boriszovna Geraszimovics.
A Holdon található Geraszimovics-krátert az ő tiszteletére nevezték el és róla nevezték el a Tamara Mihajlovna Szmirnova szovjet csillagász által 1970-ben felfedezett 2126 Geraszimovics kisbolygót is.
1937-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma lövöldözésre ítélte.[1] A rehabilitációra 1957-ben került sor.[2]
Galéria[szerkesztés]
-
A róla elnevezett Geraszimovics kráter képe a Holdon -
Borisz Pertovics Geraszimovics a Harvardon
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Hockey, Thomas (2009). A csillagászok életrajzi enciklopédiája. Springer Kiadó. ISBN 978-0-387-31022-0. Retrieved August 22, 2012.
- Schmadel, Lutz D. (2003). Kisebb bolygók neveinek szótára (5. kiadás). New York: Springer Verlag. p. 172. ISBN 3-540-00238-3.
- A katonai ügyész levele T. B. Geraszimovicsnak
