Bojthi Veres Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bojthi Veres Gáspár
Született 1595[1]
Bojt
Elhunyt 1640 (44-45 évesen)[1][2]
Állampolgársága Erdélyi Fejedelemség
Foglalkozása történész

Bojthi Veres Gáspár (Bojt, 1595 körül – 1640 után) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere.

Élete[szerkesztés]

Bojton született, ahol apja, Bojthi Veres János Bojthi Balázs szolgálatában állott és ez utóbbi szabadította föl. Bojthi Gáspár 1613-tól Debrecenben, majd Bethlen Gábor költségén Heidelbergben tanult (1617. január 17-étől 1620 novemberéig); midőn hazájába visszajött, nevelő volt (1621 októbere) Bethlen István mellett és marosvásárhelyi tanár. 1623-ban a fejedelem gyulafehérvári tanárrá és történetírójává tette, emellett a káptalan levéltárosa is volt. I. Rákóczi György fejedelemsége alatt, ki őt néha titkos követségekre is használta, és például Németországba küldte, 1640-ig találkozunk nevével.

Latin panegyrisét a fejedelemről még Heidelbergben írta. A Bethlen Gábor életét és tetteit 1614 elejéig feldolgozó történeti műve (De rebus gestis magni Gabrielis Bethlen libri XII. Bécs 1629) hiteles okmányok alapján, apologetikus célzattal készült. Bojti szerkesztette a Károlyi Zsuzsanna temetése alkalmából kiadott latin és magyar nyelvű beszédgyűjteményeket (Exequriae principales. 1624), mely számos értékes genealógiai adatot tartalmaz.

Munkái[szerkesztés]

  • Panegyris in excellentissimas heroi, cas omnique admiratione dignissimas laudes, seren. et potentiss. principis ac domini Gabr. Bethlen. Heidelbergae, 1617.
  • De omnipotentia dei ejusque abusu respondente Casparo V. Bojthino. U. ott, 1620.
  • Exequiarum caeremonialium… libelli duo. (Gyulafehérvár), 1624. (Károlyi Zsuzsánna temetése alkalmával beszéd és imádság.)
  • Caspari Bojtini De rebus gestis magni Gabirelis Betlen libri XII. Bécs, 1809. (Engel János Ker., Monum. Ungarica-jában 237–444. l. Ezen nagy munkájából csak három könyv jelent meg; a négy első kéziratban a gróf Telekiek marosvásárhelyi könyvtárába, három a nagyenyedi könyvtárba került, a többi elveszett.)

Írt még egy latin ódát Bethlen Gáborhoz intézve alkaeusi mértékben (8 versszak) a reformatió első százados ünnepe alkalmából; Epigramma Fehérvári (Albensis) Jánoshoz és latin dicsvers Jászberényi Mátyáshoz intézve 1617-ben Heidelbergben jelentek meg.

Kéziratban: Bethlen Gábor nemzetségéről egy ívnyi eredeti latin munka (gr. Kemény József gyűjteményével az Erdélyi Múzeumba került.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 25.)
  2. Post-Reformation Digital Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]