Bohus Rezső
| Bohus Rezső szülei | |
| Született | 1840. k. Pest[1] |
| Elhunyt | 1886. szeptember 24. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kesselőkeői Majthényi Hermina (1873-1878) Pongrácz Mária Julianna. |
| Gyermekei | Bohus Rezső ifj. (1882-1912) Bohus Mária Beta (1883-1900) Bohus Margit Olga (1886-) |
| Szülei | Bohus Ferenc (újhelyi és behárfalvi)[2] Beck Borbála. |
| Foglalkozása | bölcseletdoktor, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újhelyi, behárfalvi Bohus Rezső (1840 körül – Budapest, 1886. szeptember 24.[3]) bölcseletdoktor, okleveles főgimnáziumi tanár, magyar nyelv és irodalom, földrajz szakos tanár
Élete[szerkesztés]
Első felesége Kesselőkeői Majthényi Hermina (Csesztve, 1845. szeptember 19.-1878. október 2.) Majthényi Hermina első férje Gróf Beleznay Pál János Károly (Pest, 1840. január 20.-) Az esküvő a Pest vármegyei Versegen, 1862. november 24-én volt. Férjétől 1877 előtt elvált. A válás időpontjáról csak annyit tudunk, hogy az 1877. október 9-e előtt történt, mivel ezen a napon, Budapesten házasságot kötött Majthényi Hermina dr. Bohus Rezső polgári iskolai igazgatóval. Pontosabba 1874 előtt már elvált, mert Bohus Rezsőtől megszületett 1874. november 11-én Bohus Ilona, Hermina nevű leánya, aki csecsemő korában meghalt. Második leányának is ugyanazt a nevet adta, akinek születési adatai ismertek: Bohus Ilona, Hermina (Pilis, 1875. december 30.)
Dr. Bohus Rezsőné (korábban gróf Beleznay Pálné) született Majthényi Hermina — a szakirodalmi források szerint — kesseleőkeői Majthényi Pál és farádi Veres Johanna lányaként, a Hont vármegyei (ma Nógrád vármegyei) Csesztvén, 1845. szeptember 29-én látta meg a napvilágot és — a gyászjelentése szerint — Budapesten, 1878. október 2-án hunyt el, majd a Kerepesi úti köztemetőben, 1878. október 3-án temették el. Három gyermeke maradt árván. Gyermekei házasságkötése előtt születtek.[4][5][6] Bohus Rezső miután megözvegyült, 1881-ben újra nősült. Második felesége Pongrácz Mária Julianna Ludovika (1860-1927) volt.[7]
Bohus Rezső a II. kerületi községi polgári fiúiskola, a Medve Utcai Népiskola első igazgatója volt 1872-73-ban.[8] 1872-ben Buda város tanácsa polgári tanodájának, a Medve Utcai Népiskolának igazgatójává s egyszersmind magyar nyelv és történelem tanárává Bohus Rezsőt választotta. Bohus Rezső igazgató vezetésével 1872. nov. 10-én kezdte meg az alsóvizivárosi kapucinus templom mellett levő elemi iskola épületében. A megnyílt I. osztályba 29 tanuló iratkozott be, kiknek oktatását három tanár végezte. Az 1873—74. tanév szeptemberében már a Tabánban, az I. kér., Attila-u. 649. sz. bérházban találjuk az elemi iskola épületéből hely- szűke miatt kiszorított iskolát. Itt nemcsak új otthont, hanem új igazgatót is kapott, Lengyel Sándor személyében.[9][10][11]
1873-1884 között a Budapest - II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola igazgatója volt. Betegsége miatt szabadságot vett ki és 1884/5-ben a II. ker. községi polgári és középkereskedelmi iskolához osztották be, mint tanárt. Meghalt 1886. szeptember 24-én Budapesten.[12]
Munkái[szerkesztés]
- A szellemi műveltség állapota Magyarországon az Árpádok korszakában. [Bartalits Imre nyomdája. 8-r. 40 L] Budapest, 1876.
Szerkesztette, mint igazgató a Budapesti II. ker. községi polg. leányiskola Tudósítványait 1877–83-ig.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.[13]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában.[14]
- Rezső (Rudolf) újhelyi és behárfalvi Bohus dr. (magyar nyelven). Geni Családfa. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
- Bohus Rezső. Emlékezetes tanárok. (1872-73) Budapesti I. kerületi Községi Polgári Fiúiskola. (magyar nyelven). Sipos Béla. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Budapesten a Medve utcában. Honlap. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
- ↑ Bohus Rezső szülei
- ↑ Fővárosi Lapok 1886. október (272-302. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Pesti Napló, 1878. október (29. évfolyam, 237-264. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Fővárosi Lapok 1878. október (225-251. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XX. évfolyam 2013. | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Fővárosi Lapok 1881. március (48-73. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1873 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ A Hon, 1872. szeptember (10. évfolyam, 201-225. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1936 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam, Budapest, 1936 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
- ↑ Bohus Rezső | PLM Namespace (amerikai angol nyelven). PLM Namespace. (Hozzáférés: 2021. január 11.)