Blatnicai lelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A blatnicai lelet egyes darabjai

A szklabinyai vár fegyvertárában őriztek egy kardot és más ékszereket, melyek valószínűleg Blatnica határából egy közös sírból származhatnak. Révay Ferenc báró 1876-ban és 1880-ban az egész leletet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahol máig megtalálható. A lelőkörülményekről pontosabb információk nem maradtak fenn.

Az ékszerek bronzból vannak öntve és erősen aranyozottak. Ezek: 2 csat és 3 töredékes keresztpánt, gomb, 2 indás szíjvég, 3 szíjlemez. A pántokon emberi alakok míg a szíjvégeken indás motívum látható. A kétélű töredékes tausirozott kardot (D típus) szintén ezen lelethez tartozónak tartják. Markolatán geometrikus díszítés és 3 emberi arc látható. További leleteket is számon tartanak, többek közt 3 sarkantyút, kengyelt, kopját és fejszét.

A 19. században előkerült leletet mint egy szláv előkelő sírhalmának mellékletét értelmezik és a 800 körüli évekre keltezik. A kardot Rajna-menti műhely termékének, míg a többi díszt hazai készítésűnek vélik, erős korakaroling művészeti hatással. Az indás szíjvégek (lószerszám) a késő avar kor ízlését tükrözik.

Vannak kutatók akik ettől eltérően kincsleletként értelmezik a leleteket. Véleményüket arra alapozzák, hogy csupán az indás szíjvégeknek vannak párhuzamai a késői avar kori sírokban, az egész leletegyüttes párhuzama ilyen összeállításban nem fordul elő. A gombot egyébként faléragombnak gondolják, annak ellenére, hogy pontos mása egy csehországi leánygyermek sírjából került elő.[1]

Ezen lelet alapján nevezte el Jan Eisner 1952-ben a Nagymorva birodalom megszervezése előtti kezdeti szakaszt blatnicai leletkörnek, majd ezt egészítette ki Josef Poulík 1963-ban blatnicai-mikulčicei horizont ((790) 800-830) néven. Ezen horizontba tartozó leletek keltezésének felső határa azonban újabban vitatott.

Irodalom[szerkesztés]

  • 1880 Arch. Ért. XIV, 347, 351-352, 353-354, L. tábla.
  • 1890 Arch. Ért. X, 164-167.
  • Fettich, N. 1935: A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI.
  • Benda 1963 Karolinská zložka blatnického nálezu. SlA XI.
  • Bohuslav Chropovský (Ed.) 1978: Významné slovanské náleziská na Slovensku. Bratislava, 28-29.
  • Wachowsi, K. 1989: Problematyka blatnicka – próba systematyki pojęć. Przegląd Arch. 36, 209-220.
  • Profantová, N. 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: Daim, F. (Hrsg.): Awarenforschungen II.
  • Ruttkay, A. T. 1994: A blatnicai lelet és köre. In: L. Kovács (Hrsg.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 109-118.
  • Garam, E. 2000: Blatnica. Kat. 144-147. In: Wieczorek, A. – Hinz, H.-M. (Hrsg.): Europas Mitte um 1000 III. Stuttgart.
  • Profantová, N. 2004 Raně středověká bronzová kování ze Zámostí, hradiště Prachovské skály, okres Jičín. In: Fusek, G. (Hrsg.): Zborník na počesť Dariny Bialekovej, Nitra.
  • Szőke Béla Miklós 2014: A karoling-kor a Kárpát-medencében. Budapest, 16.

Források[szerkesztés]

  • Bialeková, D. 1980: Slovanské obdobie, SlA XXVIII-1.
  • Hampel, J. 1894: A régibb középkor emlékei Magyarhonban.
  • Novotný a kol 1986: Encyklopédia archeológie.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Stará Kouřim 113a sír