Bifidobacterium animalis
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bifidobacterium animalis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bifidobacterium animalis témájú kategóriát. |
A Bifidobacterium animalis a Bifidobacterium nemzetség Gram-pozitív, anaerob, rúd alakú baktériuma, amely megtalálható a legtöbb emlős vastagbelében, beleértve az embert is.
A Bifidobacterium animalist és a Bifidobacterium lactist korábban két külön fajként írták le. Jelenleg mindkettőt B. animalisnak tekintik a Bifidobacterium animalis subsp. animalis és a Bifidobacterium animalis subsp. lactis alfajokkal.[1][2][3]
Mind a régi B. animalis, mind a B. lactis nevet még mindig használják a termékek címkéin, mivel ezt a fajt gyakran használják probiotikumként. A legtöbb esetben nem világos, hogy melyik alfajt használják a termékben.
Kereskedelmi nevei[szerkesztés]
Számos vállalat próbált védjegyezni bizonyos törzseket, és marketingtechnikaként tudományosan hangzó neveket talált ki a törzsekre. A Danone (Dannon az Egyesült Államokban) a DN 173 010 alfajtörzset Bifidus Digestivum (UK), Bifidus Regularis (USA és Mexikó), Bifidobacterium Lactis vagy B.L. Regularis (Kanada), DanRegularis (Brazília), Bifidus Actiregularis (Argentína, Ausztria, Belgium, Bulgária, Chile, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izrael, Olaszország, Kazahsztán, Hollandia, Portugália, Románia, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország és az Egyesült Királyság) néven forgalmazza, és Bifidus Essensis a Közel-Keleten (és korábban Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Hollandiában) a Safi Danone KSA Activia révén.[4]
A dán Chr. Hansen A/S hasonló állítással rendelkezik a Bifidobacterium animalis subsp. lactis BB-12 védjegy alatt forgalmazott törzsével kapcsolatban.[5]
A Lidl a „Bifidobacterium BB-12”-t a „Proviact” joghurtjában sorolja fel.
A Bifidobacterium animalis lactis a Bl-04 és Bi-07 a DuPont Danisco FloraFIT termékcsaládjának tagja. Számos étrendi probiotikus kiegészítőben használják őket.
A Theralac probiotikus kapszulájában a Bifidobacterium lactis BI-07 és Bifidobacterium lactis BL-34 (más néven BI-04) törzseket tartalmazza.[6]
Bifidobacterium laktis A HN019 a Fonterra egyik törzse, amelyet a DuPont licencelt, amely HOWARU Bifido néven forgalmazza. Számos kereskedelmi forgalomban kapható probiotikumban kapható, köztük a Tropicana Products Essentials Probiotics, az Attune Wellness Bars és a NOW Foods Clinical GI Probiotic. A Fonterra joghurtot Új-Zélandon Symbio Probalance néven árul, ahol a törzset DR10 címkével látják el.[6]
Kutatás[szerkesztés]
A Bifidobacterium animalis alfaj lactis BB-12 más probiotikumokkal kombinálva "fokozott remissziós tendenciát" mutatott egy 32 fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő beteg vizsgálatában.[7]
Termékek[szerkesztés]
A B. animalis számos élelmiszerben és étrend-kiegészítőben jelen van. A probiotikum leginkább tejtermékekben található.[8]
Egészségügyi problémák[szerkesztés]
A bélflóra manipulálása összetett, és baktérium-gazdaszervezet kölcsönhatásokat okozhat.[9] Bár a probiotikumok általában biztonságosnak tekinthetők, bizonyos esetekben aggályok merülnek fel használatukkal kapcsolatban. Néhány ember, például a legyengült immunrendszerrel, rövidbél-szindrómával, központi vénás katéterekkel, szívbillentyű-betegséggel és koraszülöttekkel rendelkezők nagyobb kockázatot jelenthetnek a nemkívánatos eseményekre.[9][10] Ritkán a probiotikumok fogyasztása bakterémiát és szepszist, potenciálisan halálos fertőzést okozhat a csökkent immunitású vagy súlyos betegségben szenvedő gyermekeknél.[11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bifidobacterium. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
- ↑ Masco, Liesbeth (2004. július 1.). „Polyphasic taxonomic analysis of Bifidobacterium animalis and Bifidobacterium lactis reveals relatedness at the subspecies level: reclassification of Bifidobacterium animalis as Bifidobacterium animalis subsp. animalis subsp. nov. and Bifidobacterium lactis as Bifidobacterium animalis subsp. lactis subsp. nov.”. Int J Syst Evol Microbiol 54 (part 4), 1137–1143. o. DOI:10.1099/ijs.0.03011-0. PMID 15280282.
- ↑ Ventura M, Zink R (2002. december 1.). „Rapid Identification, Differentiation, and Proposed New Taxonomic Classification of Bifidobacterium lactis”. Appl Environ Microbiol 68 (12), 6429–6434. o. DOI:10.1128/aem.68.12.6429-6434.2002. PMID 12450873.
- ↑ Tomoya Tsukimi, Tsubasa Watabe, Kazuki Tanaka, Mitsuhiko P. Sato, Haruo Suzuki, Masaru Tomita, Shinji Fukuda (2020. április 6.). „Draft Genome Sequences of Bifidobacterium animalis Consecutively Isolated from Healthy Japanese Individuals”. J Genomics 8, 37–42. o. DOI:10.7150/jgen.38516. PMID 32328204. (Hozzáférés: 2023. november 11.)
- ↑ BB-12® | Probio-Tec® | Probiotics for dietary supplements - CHR. Hansen | Improving Food & Health. [2015. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 28.)
- ↑ a b Probiotic Foods In Health And Disease.. Taylor & Francis Ltd, 2. o. (2011. február 14.). ISBN 978-1-4398-5220-0. OCLC 1132341238 „For example, Theralac capsules contain “Five Probiotic Species”: Lactobacillus acidophilus LA-1—10 billion CFU; Lactobacillus paracasei F-19—5 billion CFU; Lactobacillus rhamnosus LR-44—2 billion CFU; Bifidobacterium lactis BL-34—10 billion CFU; and Bifidobacterium lactis Bi-07—3 billion CFU with a guarantee of 30 billion CFUs altogether.”
- ↑ Ghouri YA, Richards DM, Rahimi EF, Krill JT, Jelinek KA, DuPont AW (2014. december 9.). „Systematic review of randomized controlled trials of probiotics, prebiotics, and synbiotics in inflammatory bowel disease”. Clin Exp Gastroenterol 7, 473–87. o. DOI:10.2147/CEG.S27530. PMID 25525379.
- ↑ (2014. június 3.) „Strain-Specific Genotyping of Bifidobacterium Animalis Subsp. Lactis by Using Single-Nucleotide Polymorphisms, Insertions, and Deletions. N.p., n.d.”. Applied and Environmental Microbiology, Kiadó: American Society for Microbiology.
- ↑ a b Durchschein F, Petritsch W, Hammer HF (2016). „Diet therapy for inflammatory bowel diseases: The established and the new.”. World J Gastroenterol 22 (7), 2179–94. o. DOI:10.3748/wjg.v22.i7.2179. PMID 26900283.
- ↑ Boyle RJ, Robins-Browne RM, Tang ML (2006). „Probiotic use in clinical practice: what are the risks?”. Am J Clin Nutr 83 (6), 1256–64; quiz 1446–7. o. DOI:10.1093/ajcn/83.6.1256. PMID 16762934.
- ↑ Singhi SC, Kumar S (2016). „Probiotics in critically ill children.”. F1000Res 5, 407. o. DOI:10.12688/f1000research.7630.1. PMID 27081478.