Betegségelőny
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A betegség az az állapot, melyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. A betegségek szenvedéssel, fájdalommal járhatnak, így általában az egyén arra törekszik, hogy ezt az állapotot megszüntesse. A betegségelőny kifejezés arra utal, hogy bizonyos helyzetekben egy betegség megjelenése nyereséggel járhat, legyen szó egy betegség által indokolt szabadságról, vagy kiemelt figyelemről, melyet a betegség következtében kap a beteg. Fontos, hogy a betegségelőnyök kihasználása nem jelenti azt, hogy a betegség és a szenvedés ne lenne valós.
Pszichoanalitikus elmélet[szerkesztés]
A neurotikus állapotok nagy részének van valamilyen lélektani haszna a személyiség számára, a pszichoanalitikus elmélet ezt nevezte betegségelőnynek.[1] A fogalmat Sigmund Freud alkotta meg.
A betegségelőnyök fajtái[szerkesztés]
Elsődleges betegségelőny[szerkesztés]
A Freud által megalkotott fogalom a betegségelőny ezen fajtájával azonosítható. Ilyenkor a tünet vagy panasz védelmet nyújt súlyosabb pszichés feszültségek vagy alkalmazkodási zavarok ellen, mert lehetővé teszi a személyiség önszabályozását, legalább tünet vagy panasz árán.[1] Ez gyakran hozzájárul a betegség létrejöttéhez, és fenntartja azt.
Másodlagos betegségelőny[szerkesztés]
A másodlagos betegségelőnyök valamilyen cél eléréséből fakadnak. Ezek lehetnek akár a kiemelt figyelem megszerzése, akár valamilyen feladat, kötelezettség alóli mentesülés. Ennek következtében a betegséghez a kiemelt figyelem, és az előnyök társulnak, így a beteg számára már megéri fenntartani a betegséget.
Harmadlagos betegségelőny[szerkesztés]
A harmadlagos betegségelőnyöknél már anyagi előnyökről beszélünk, például járadékok, betegszabadság, vagy biztosítás megszerzéséről. Ezek az előző kettőnél magasabb szintűek, hiszen ezeket már az állam és a társadalom nyújtja, nem a beteg közvetlen környezete.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Empátia - A beleélés lélektana|Digital Textbook Library (magyar nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2019. november 30.)