Ugrás a tartalomhoz

Bertrandon de la Broquière

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertrandon de la Broquière
Bertrandon a Korán egy példányát ajándékozza III. Fülöp burgundi hercegnek
Bertrandon a Korán egy példányát ajándékozza III. Fülöp burgundi hercegnek
Született1400
Duchy of Aquitaine
Elhunyt1459. május 9. (58-59 évesen)
Lille
Állampolgárságafrancia[1]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertrandon de la Broquière témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bertrandon de la Broquière (1400 körül – Lille, 1459. május 9.) burgundi utazó, diplomata, kém.

Élete

[szerkesztés]

1432–1433-ban tett nagyobb utazást. Tengeri úton ment a Szentföldre, majd onnét a szárazföldi úton, Kis-Ázsián, a Balkán-félszigeten keresztül, Magyarországon is elidőzve haladt vissza Burgundiába. Jó Fülöp könyvtárában, több más burgundi diplomata-útleíró művei mellett elsődleges olvasója a burgundi udvar volt.[2]

Útleírásának Magyarországra vonatkozó adatait többen (például Domanovszky Sándor, Herman Ottó,[3] Wertner Mór[4]) felhasználták a magyar középkor természeti,[5] történelmi és néprajzi vonatkozásaiban. Megjegyzései a városokról,[6] a magyarok borkultúrájáról,[7] kocsihasználatáról,[8] a székely lovakról[9] értékes adalékul szolgálnak a Zsigmond kor viszonyainak leírásához. Általa is dokumentálható a százéves háború okozta francia betelepítés.[10]

Művének közlései

[szerkesztés]
  • Charles Schefer (ed.): Le Voyage d’Outremer de Bertrandon de la Broquière premier écuyer tranchant et conseiller de Philippe le Bon, duc de Bourgogne (1432–1433). Recueil de voyages et de documents pour servir à l’histoire de la géographie depuis le XIIIe siècle jusqu'à la fin du XVIe siècle, vol. 12. Paris.
  • Jaroslav Svátek a kol. 2016: Zámořská cesta - Burgundský zvěd 15. století v muslimských zemí Bertrandon de la Broquiere. (cseh nyelven)

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. Csukovits Enikő 2011: Geográfusok, peregrinusok, tengerészek. Válasz Szommer Gábor bírálatára. Századok 2011, 491.
  3. Herman Ottó 1887: A Magyar halászat könyve I. Budapest, 105.
  4. Wertner Mór 1915: Ki volt Regnier Pot? Turul 1915/3-4.
  5. Rodiczky Jenő 1902: A hazai vadászat multjából és jelenéből. Budapest, 49.
  6. Nagy Balázs 2009: A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban. Korall 38, 86.
  7. Surányi Dezső 1982 (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó. Budapest, 85.
  8. Paládi-Kovács Attila 1973: A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. In: Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. Budapest, 27, 52; Kemecsi Lajos 2013: A magyar kocsi. Skanzen füzetek. Szentendre, 8.
  9. Papp József 2008: Hortobágy. Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 156.
  10. Művészeink nemzetisége és társadalmi helyzete a középkorban. Társadalomtudomány 1923, 411.