Bertrandon de la Broquière
Bertrandon de la Broquière | |
Bertrandon a Korán egy példányát ajándékozza III. Fülöp burgundi hercegnek | |
Született | 1400 Duchy of Aquitaine |
Elhunyt | 1459. május 9. (58-59 évesen) Lille |
Állampolgársága | francia[1] |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertrandon de la Broquière témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bertrandon de la Broquière (1400 körül – Lille, 1459. május 9.) burgundi utazó, diplomata, kém.
Élete
[szerkesztés]1432–1433-ban tett nagyobb utazást. Tengeri úton ment a Szentföldre, majd onnét a szárazföldi úton, Kis-Ázsián, a Balkán-félszigeten keresztül, Magyarországon is elidőzve haladt vissza Burgundiába. Jó Fülöp könyvtárában, több más burgundi diplomata-útleíró művei mellett elsődleges olvasója a burgundi udvar volt.[2]
Útleírásának Magyarországra vonatkozó adatait többen (például Domanovszky Sándor, Herman Ottó,[3] Wertner Mór[4]) felhasználták a magyar középkor természeti,[5] történelmi és néprajzi vonatkozásaiban. Megjegyzései a városokról,[6] a magyarok borkultúrájáról,[7] kocsihasználatáról,[8] a székely lovakról[9] értékes adalékul szolgálnak a Zsigmond kor viszonyainak leírásához. Általa is dokumentálható a százéves háború okozta francia betelepítés.[10]
Művének közlései
[szerkesztés]- Charles Schefer (ed.): Le Voyage d’Outremer de Bertrandon de la Broquière premier écuyer tranchant et conseiller de Philippe le Bon, duc de Bourgogne (1432–1433). Recueil de voyages et de documents pour servir à l’histoire de la géographie depuis le XIIIe siècle jusqu'à la fin du XVIe siècle, vol. 12. Paris.
- Jaroslav Svátek a kol. 2016: Zámořská cesta - Burgundský zvěd 15. století v muslimských zemí Bertrandon de la Broquiere. (cseh nyelven)
Irodalom
[szerkesztés]- Szentpétery Imre 1917 (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére. Budapest.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Csukovits Enikő 2011: Geográfusok, peregrinusok, tengerészek. Válasz Szommer Gábor bírálatára. Századok 2011, 491.
- ↑ Herman Ottó 1887: A Magyar halászat könyve I. Budapest, 105.
- ↑ Wertner Mór 1915: Ki volt Regnier Pot? Turul 1915/3-4.
- ↑ Rodiczky Jenő 1902: A hazai vadászat multjából és jelenéből. Budapest, 49.
- ↑ Nagy Balázs 2009: A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban. Korall 38, 86.
- ↑ Surányi Dezső 1982 (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó. Budapest, 85.
- ↑ Paládi-Kovács Attila 1973: A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. In: Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. Budapest, 27, 52; Kemecsi Lajos 2013: A magyar kocsi. Skanzen füzetek. Szentendre, 8.
- ↑ Papp József 2008: Hortobágy. Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 156.
- ↑ Művészeink nemzetisége és társadalmi helyzete a középkorban. Társadalomtudomány 1923, 411.