Beloiannisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beloiannisz
A görög ortodox templom környéke légi felvételen
A görög ortodox templom környéke légi felvételen
Beloiannisz címere
Beloiannisz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállás község
Alapítás éve1950
Polgármester Papalexisz Kosztasz (független)[1]
Jegyző Dr. Bugyi Katalin[2]
Irányítószám 2455
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1029 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség223,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110[4] m
Terület4,54 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájVáli-víz síkja[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beloiannisz (Magyarország)
Beloiannisz
Beloiannisz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 01″, k. h. 18° 49′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 01″, k. h. 18° 49′ 27″
Beloiannisz (Fejér megye)
Beloiannisz
Beloiannisz
Pozíció Fejér megye térképén
Beloiannisz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beloiannisz témájú médiaállományokat.

Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης [Belojánisz])[7] görög nemzetiségi község Fejér megye Dunaújvárosi járásában.

Közlekedés[szerkesztés]

Beloiannisz határában működik a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalon lévő Iváncsa vasútállomás, ahonnan elővárosi vonatokkal jól megközelíthető Budapest és Dunaújváros egyaránt, de pusztaszabolcsi csatlakozással háromnegyed óra alatt elérhető a megyeszékhely, Székesfehérvár is.

Közúton a település csak az IváncsaBesnyő összekötő útból kiágazó egy kilométeres bekötőúton érhető el. A Besnyő felől Dunaújvárosba tartó autóbuszok nagy része érinti a települést, ám a közúti tömegközlekedés jelentősége a vasútéhoz képest elenyésző.

Története[szerkesztés]

A községi könyvtár a falu főterén

Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. A körülbelül 400 görög családot még ebben az évben ideiglenesen a budapesti Kőbányai útHungária körút sarkán található dohánygyár fő- és raktárépületében helyezték el, ahol önálló óvodát, iskolát, postát, élelmiszerboltot létesítettek a számukra, amíg településük el nem készül. Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván. 1951-ben munkalehetőségként megalakult a Háziipari Szövetkezet, 1952-ben pedig a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely azonban a falu szántóföldjeinek kis mérete miatt csak kevés embert tudott foglalkoztatni. 1952. április 3-án Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom jelentős alakjának nevét vette fel az ekkor 1850 fős település.

A beloianniszi ortodox templom

Először 1954-ben, majd később több hullámban nagy számban települtek vissza az itt lakók Görögországba, de többségében – főleg a fiatalabbak – Magyarországon maradtak, ahol nyelvileg és szokásokban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, miközben még mindig ápolják a görög hagyományokat is. 1996-ban ortodox templom is épült a településen. A községben a helyi Pyrgos Egyesület szervezésében görög néptánccsoport és zenekar is működik.[8]

1998-ban a magyar és a görög köztársasági elnök, Göncz Árpád és Kosztandinosz Sztefanopulosz tett látogatást a településen.

Lakosság[szerkesztés]

Mára csak a lakosságnak csupán töredéke része dolgozik helyben, többségük más településeken (főleg Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár) talált munkát. Ez a tény alapvetően hatással van a nemzetiségi létre is, mivel gyorsítja az asszimilációt. A görög nemzetiségi öntudat kialakítása és fejlesztése érdekében egyre több hagyományőrző csoport alakult a mára már magyar nyelvű településen.

Egyre súlyosabban érinti a települést az elvándorlás is, amely egyrészt a nemzetiségi kötelékek lazulásával, másrészt a távoli munkalehetőségekkel magyarázható.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 27,4% görögnek, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 4,6%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, egyéb felekezet (elsősorban görög ortodox) 14,5%, felekezeten kívüli 23,5% (40% nem nyilatkozott).[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek az ortodox templomról[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Beloiannisz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Beloiannisz Község Hivatalos Honlapja (magyar nyelven). www.beloiannisz.hu. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 27.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Beloiannisz, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  7. Az újgörög nevek magyar helyesírása akadémiai útmutató által megállapított kivételek között, azaz a reform és egységesítés előtti hagyományos formában írandó a Beloiannisz, míg a szabatos átírása Belojánisz volna.
  8. A Pyrgos Egyesület honlapja.
  9. Baloiannisz Helységnévtár

További információk[szerkesztés]