Beeskow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beeskow
27 beeskow marktplatz.JPG
Beeskow címere
Beeskow címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Brandenburg
Irányítószám 15848
Körzethívószám 03366
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8042 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség104,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság40 m
Terület
  • 77,15
  • 77,82
km²
Időzóna CET, UTC+1
Beeskow (Németország)
Beeskow
Beeskow
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 10′, k. h. 14° 15′Koordináták: é. sz. 52° 10′, k. h. 14° 15′
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Beeskow weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beeskow témájú médiaállományokat.

Beeskow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 8042 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Frankfurttól délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Beeskow alapítói és első birtokosai a 13. században élő Strele lovagok voltak. Nevét 1316-ban említették először. Egykori várának és a városnak falai nagyrészt máig érintetlenek, mely nagyrészt annak köszönhető, hogy 1375-ben lepratelep volt Beeskownál, "Fürstenwalder tornyát", melynek nyomai máig kimutathatók, Szent Miklós- tiszteletére szentelték. A kísérő kápolnát 1486-ban építették újjá.

A késő középkorban a város többször is gazdát cserélt. A 14. század vége felé Beeskow Swantibor Pomerániai herceg tulajdonában volt. Ezután többek között a Bieberstein családhoz tartozott (utolsó 1512-1551). 1518-ban pedig Beeskow a Lebuser püspökök tulajdonában volt .

Miután a Bieberstein család 1551-ben kihalt, a cseh király és I. Ferdinánd Brandenburgi őrgróf, öt évvel később pedig a Beeskow és Storkow uradalmakhoz került. 1600-ban Beeskow végre Brandenburg teljes részévé lett.

A városban két nagy tűzvész is volt: a 16-17. század körül a város felújításakor szinte teljesen megsemmisült.

A 19. században főleg a ruhaipar és a sörgyártás terén indult meg gazdasági fellendülés.

1888. május 15-én pedig a város csatlakozott a német vasúti hálózathoz is.

A Pallas nagy lexikona már 1890-ben így írta le a települést: "járási székhely Potsdam porosz kerületben, a hajózható Spree partján, 3821 lakossal, keményítő gyárakkal és gőzmalommal, régi erődítések romjaival.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Vár
  • Szélmalom
  • Máriatemplom (Kirche St. Marien)

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pallas Nagylexikon

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]