Batári Ferenc
| Batári Ferenc | |
| Született | 1934. szeptember 24. Budapest[1] |
| Elhunyt | 2005. augusztus 23. (70 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1957, muzeológia) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batári Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Batári Ferenc (Budapest, 1934. szeptember 24. – Budapest, 2005. augusztus 23.) művészettörténész, muzeológus.
Életpályája[szerkesztés]
1934. szeptember 24-én született Budapesten. 1957-ben szerzett muzeológus oklevelet az ELTE BTK-n.
1957–1973 között az Iparművészeti Múzeum muzeológusa, 1973-tól főmuzeológusa; 1973–1979 között a Textilgyűjtemény, majd 1979-től a Bútorgyűjtemény vezetője volt.
Munkássága[szerkesztés]
Iparművészet-történettel elsősorban az újkori bútorművészet és a keleti szőnyegek történetének nemzetközileg is elismert kutatója. Ő fedezte fel – többek között – a világhírű 15. századi állatalakos Crivelli szőnyegtöredéket. A Crivelli-szőnyegen a 16 ágú „csillagok” minden második szegmensében két madár képe váltakozik két négylábú állat képével. A csillagok között kis rozetták és nyolcágú csillagok láthatók.
Az oszmán-török szőnyegek nemzetközileg elismert szakértőjeként 1984-ben tudományos publikációjában tette - Crivelli-szőnyeg néven - világszerte ismertté ezt a töredéket, amelyhez hasonlót ábrázol Carlo Crivelli velencei festőművész két festményén, 1482-ben, illetve 1486-ban. A Crivelli-szőnyeg és Batári Ferenc személye oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az Iparművészeti Múzeum e híres műtárgyát Batári Ferenc halálának második évfordulóján, az emlékére Batári-Crivelli- szőnyeg-nek nevezte el.
Emlékezete[szerkesztés]
2007-2008-ban emlékére rendezte meg az Iparművészeti Múzeum az Oszmán-török szőnyegek című kiállítást, és kiadtak erre az alkalomra egy Batári Ferenc-emlékkönyvet is. 2008. szept. 24-én Budapest XI. kerület Hollósy Simon utca 4. számú lakóháza falán a hegyvidéki önkormányzat emléktáblát helyezett el.
Elismerései[szerkesztés]
- Pasteiner Gyula-emlékérem (1976)
- Móra Ferenc-díj (2001)[2]
Írásai[szerkesztés]
Művészettörténeti írásai 1999–2003 között a Szalon című lapban jelentek meg.
Kiállításai[szerkesztés]
- Magyar bútorművészet a XVIII. században. Kastélymúzeum. (Nagytétény, 1964)
- Türkmén szőnyegek. A Miskolci Galéria és a budapesti Iparművészeti Múzeum kiállítása. (Miskolc–Budapest, 1979)
- Régi keleti szőnyegek budapesti magángyűjteményekből. Budapest Kiállítóterem. (Budapest, 1986)
- 500 év oszmán–török szőnyegművészete. Iparművészeti Múzeum. (Budapest, 1986)
- Brit iparművészet az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben a 17. századtól a 20. század elejéig. Békési Évával, Varga Verával. Iparművészeti Múzeum. (Budapest, 1988)
- Iparművészeti remekek 1900-ból. Az Iparművészeti Múzeum Párizsi Világkiállításon vásárolt tárgyai. Kecskeméti Galéria. (1988)
- Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Kastélymúzeum. (Nagyététény, 2002).
Főbb munkái[szerkesztés]
- Levéltáraink műemlékjellegű berendezése. Az Országos Levéltár védett bútorai. (Levéltári Szemle, 1971)
- Európai bútorok a XVI–XVII. században. (H. n., 1973)
- Az avasi református templom török szőnyegei. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1979)
- The White Usak Carpets of the Budapest Museum of Applied Arts. Oriental Textil Studies. (London, 1986)
- Az Iparművészeti Múzeum két, gránátalmás „Holbein”-szőnyege. (Ars Decorativa, 1993)
- A keleti szőnyeg. (Keszthely, 1995; angolul: Budapest–Keszthely, 1994).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Kitüntetések augusztus 20. alkalmából. nol.hu. Budapest: Népszabadság (2008. augusztus 18.) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) arch
Források[szerkesztés]
- Névpont
- Artportál