Barro Colorado-sziget
| Barro Colorado-sziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Panama |
| Tartomány | Nyugat-Panama |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 200 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Gatún-tó |
| Terület | 15,64 km² |
| Hosszúság | 3,0 km |
| Szélesség | 5,4 km |
| Legmagasabb pont | 171 m |
| Időzóna | UTC−5 |
| Elhelyezkedése | |
 Barro Colorado-sziget
Pozíció Panama térképén
| |
 é. sz. 9° 09′ 22″, ny. h. 79° 50′ 51″9.156111°N 79.847500°WKoordináták: é. sz. 9° 09′ 22″, ny. h. 79° 50′ 51″9.156111°N 79.847500°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barro Colorado-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Barro Colorado-sziget (spanyol nevének jelentése: vörös iszap; ezt talajának vöröses színéről kapta) a Panama-csatorna nyomvonalán felduzzasztott Gatún-tó legnagyobb szigete. Élővilágát évente több százan kutatják, a tudósok számára egy jól felszerelt, klimatizált laboratóriumokkal rendelkező kutatóközpontban kényelmes szálláshelyek állnak rendelkezésre napi háromszori meleg étkezéssel.[1]
Története
[szerkesztés]A sziget akkor jött létre, amikor az 1910-es évek elején felduzzasztották a Chagres folyó vizét, létrehozva a Gatún-tavat. 1923-ban tudósok egy csoportjának kezdeményezésére biológiai rezervátummá nyilvánították, és 17 000 dollár magánadományból 1924 márciusában kutatóállomást nyitottak rajta. Ez lett az amerikai földrész első trópusiesőerdő-rezervátuma. 1946-ban az amerikai Smithsonian Intézet kezelésébe adták, 1979-ben pedig a Torrijos–Carter-szerződések alapján Panamához került területet néhány közeli szárazföldi résszel kibővítve „Természeti Emlékké” nyilvánították. 1980-ban jelölték ki az első nagy méretű (50 hektáros) parcellát, amelyen az őserdő hosszú távú ökológiai folyamatait vizsgálják. 2006-ban az amerikaiak földrengésmérőt telepítettek a szigetre. A kutatóállomást továbbra is a Smithsonian Intézet igazgatja.[1][2]
Földrajz és élővilág
[szerkesztés]A Panama-csatorna nyomvonalán fekvő, 1564 hektár területű sziget egy 171 méter magas dombból jött létre a tó felduzzasztásakor.[2] A víziút a közigazgatásilag Nyugat-Panama tartomány részét képező, igen tagolt partvonalú sziget északi és keleti partjai mentén halad el.
A sziget élővilága igen gazdag: mintegy 500 fafaj él itt, valamint többek között 400-féle madár, 500-féle lepke, bőgőmajmok, tukánok és agutik. Figyelemre méltóak a hangyakolóniák is.[3]
Turizmus
[szerkesztés]A sziget turisták számára csak a Smithsonian Intézet előzetes endegélyével látogatható. Panamavárosban lehet fordulni olyan ügyintézőkhöz, akiknek segítségével engedély szerezhető, és akik segítenek az út megszervezésében. A sziget a fővárosról 38 km-re fekvő Gamboa településről közelíthető meg egy 30 perces csónakos utazással. Az 1986-ban kialakított ösvényeken a látogató megismerheti a trópusi esőerdők élővilágát. A fő ösvény, amely érinti az úgynevezett Óriásfát és 53 fontos pontot, körülbelül 45 perc alatt járható be, de a sziget látogatása egész napos program szokott lenni.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Barro Colorado (spanyol nyelven). SI. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
- 1 2 3 Barro Colorado (spanyol nyelven). PanamaTours. [2018. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
- ↑ Isla Barro Colorado (spanyol nyelven). SI. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
