Barnafülű papagáj
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-Sao_Paulo.jpg)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Pyrrhura frontalis (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barnafülű papagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barnafülű papagáj témájú médiaállományokat és Barnafülű papagáj témájú kategóriát. |
A barnafülű papagáj (Pyrrhura frontalis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az araformák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.[1] Jellemzően Dél-Amerikában fordul elő, de nagyon közkedveltté vált a tenyésztők körében könnyű tartása és barátságos természete miatt.
Rendszerezés[szerkesztés]
Sorolták a Psittacus nembe, Psittacus frontalis néven is.
Alfajai[szerkesztés]
- Pyrrhura frontalis frontalis, Dél-Bahiától Rio Grande do Sulig, és nyugaton Mato Grosso do Sulig. Farka felülről zöldessárga, ami a csúcs felé haladva széles vörös hegybe megy át.
- Pyrrhura frontalis chiripepe, Kelet-Paraguay, Argentina, Uruguay, és Brazília távolabbi déli része. Farkának felső része teljesen zöldessárga.
- Pyrrhura frontalis devellei
- Pyrrhura frontalis kriegi, farkának vége vörösesbarna. Ma színváltozatnak tekintik. Elterjedési területén legfeljebb az egyedek 20%-a néz ki így. Egyes tenyésztők külön tenyésztik, és nem keresztezhető a törzsalakkal.
Az alfajok között folyamatosak az átmenetek.
Előfordulása[szerkesztés]
Vadon Dél-Amerikában Brazília, Uruguay, Paraguay és Argentína területén honos, de már az egész világon elterjedt, mint díszmadár. Erdőkben, erdőszéleken gyakori. Elterjedési területének északi részén 1400 m-re hatol fel, máshol azonban csak 1000 méteres tengerszint feletti magasságig él. Jól tűri a zavarást, városi parkokban is megtelepszik, például Rio de Janeiro és São Paulo területén is él, és a kertekbe jár táplálkozni.
Viszonylag gyakori; az IUCN szerint nem veszélyeztetett. Kereskedelme kis méretű; alkalmanként lehet kapni fogságban tenyésztett példányokat. Képesek megtanulni beszélni, de a hangokat nem ejtik ki tisztán. Éles hangját sokan nem bírják.
Megjelenése[szerkesztés]
A madár színe elsődlegesen zöld, a hasán különböző nagyságú vörös foltokat visel. A homlokán barnás-zöld csík található a viaszhártyáján pedig pár darab piros toll is lehet, de ez csak az idősebb egyedekre jellemző. A szemét fehér színű csupasz gyűrű veszi körül, fültájéka barna, innen ered a neve is. A torkán barnás-zöldes csíkok láthatóak, a farka felső része zöld, alul pedig vörös színű. Kézevezői kívül kékek, belül zöldek, és hegyükön sötétek. A csőre fekete, a lába pedig szürke színű. Hossza a fejétől a farkáig kb. 25–28 cm. A nemeket nagyon nehéz egymástól megkülönböztetni, csak szakértő képes rá, de a tojó kisebb és hasfoltja és homlokcsíkja is keskenyebb a párjáétól, a madarak átlagos életkora kb. 15-25 év.
Életmód[szerkesztés]
A barnafülű papagáj csapatokban él az erdőkben, szavannákon, síkvidékeken és a hegyek között, maximum 1300 méteres magasságig terjed az életterük. A csapatok egyedszáma többnyire 6-12, de néha eléri a 40-et is. Nagyon lármásak, jellemzőjük, hogy gyorsan repülnek és így hosszabb távot is képesek megtenni. Néha más papagájokkal együtt keresik a táplálékukat (pl. a Maximilan papagájokkal), amely főként magvakból, gyümölcsökből, bogyókból, virágokból és rovarokból áll.[2] Nem túl magasan fészkelnek, faodúkban költik ki a tojásaikat, költési idejük a téli hónapokra tehető.
_-on_stump.jpg)
Szaporodása[szerkesztés]
A fészkét nem túl magasan építi meg, fák odújába. Ivaréretté kb. 1 éves kora körül válik, kotlási ideje 28 nap, amely a téli hónapokra esik a 3-9 tojásból álló fészekaljon. A kicsik kirepülése a fészekből 7 hét után történik meg. A fiókák éjszakánként visszatérnek az odújukba, önállóak kirepülés után kb. két hét múlva lesznek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ Machado (1999)
Források[szerkesztés]
- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 7961 836
- A barnafülű papagájok tenyésztése.
- Juniper, Tony & Parr, Mike (1998): Parrots: A Guide to Parrots of the World. Christopher Helm, London. ISBN 1-873403-40-2
- Lowell, Michele (1994): Your Pet Bird: A Buyer's Guide. ISBN 0-8050-2325-9
- Machado, C.G. (1999): A composição dos bandos mistos de aves na Mata Atlântica da Serra de Paranapiacaba, no sudeste brasileiro [Mixed flocks of birds in Atlantic Rain Forest in Serra de Paranapiacaba, southeastern Brazil]. Revista Brasileira de Biologia 59(1): 75-85 [Portuguese with English abstract]. doi:10.1590/S0034-71081999000100010 PDF fulltext
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Maroon-bellied Parakeet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
