Barkley Marathons

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Barkley Marathons egy ultramaratoni terepfutóverseny az Egyesült Államokban, amely a maga műfajában a világ egyik legkeményebb és sokak szerint legkegyetlenebb versenye. A versenyt Tennessee államban, a Frozen Head természetvédelmi parkban rendezik minden tavasszal, általában április elsejéhez közeli időpontban.

A Barkley Marathons valójában két verseny, egy 100 mérföldes (160,9 km) futás és egy 60 mérföldes (96,5 km) úgynevezett „fun run”, azaz „örömfutás”. A verseny egy 20 mérföldes körön zajlik, jelzetlen utakon, illetve utaktól teljesen mentes sűrű erdőn át.

A 100 mérföldes távon a versenyzőknek körönként 12 óra áll rendelkezésükre és a teljes távra összesen 60 óra, míg a 60 mérföldes távot 40 órán belül kell teljesíteni.

A verseny 1986-os indulása óta a 100 mérföldes távot összesen 15 versenyzőnek sikerült szintidőn belül teljesítenie a több mint 600 indulóból. 2006-ban különösen nehéznek bizonyult a verseny, hiszen még a 60 mérföldes távot sem tudta egyetlen futó sem befejezni.

– 1995 Mark Williams 59:28:48 (Új rekord)

– 2001 David Horton 58:21:00 (Új rekord), Blake Wood 58:21:01

– 2003 Ted “Cave Dog” Keizer 56:57:52 (Új rekord)

– 2004 Mike Tilden 57:25:18, Jim Nelson 57:28:25

– 2008 Brian Robinson 55:42:27 (Új rekord)

– 2009 Andrew Thompson 57:37:19

– 2010 Jonathan Basham 59:18:44

– 2011 Brett Maune (1) 57:13:33

– 2012 Brett Maune (2) 52:03:08 (Aktuális rekord),  Jared Campbell (1) 56:00:16, John Fegyveresi 59:41:21

– 2013 Nick Hollon 57:39:24, Travis Wildeboer 58:41:45

– 2014 Jared Campbell (2) 57:53:20

– 2016 Jared Campbell (3) 59:32:30

– 2017 John Kelly 59:30:53

A verseny nehézségét a különösen kegyetlen terep adja. A 100 mérföldes táv teljes szintemelkedése 16 500 méter, vagyis körönként 3300 méter emelkedő és 3300 méter lejtő, ugyanakkor a pálya legmagasabb és legalacsonyabb pontja között kevesebb mint 700 méter a szintkülönbség. A verseny részben évek óta elhagyott ösvényeken, részben a szinte áthatolhatatlan sűrű erdőn, szedresen és bozótoson át halad. A versenyzőknek a pályára kihelyezett 9-11 könyvet is meg kell találniuk, amelyekből egy egy lap kitépésével igazolják a teljesítést.

Az első két kört a versenyzők az óramutató járásával azonos irányban teljesítik, míg a 3. és 4. kört ellentétes irányban. Az utolsó körre induló első versenyző maga választja meg a haladási irányt és minden következő versenyzőnek az előtte haladóval ellentétes irányba kell indulnia.

A pályán körönként két vízvételi lehetőség van (8 és 13 mérföldnél), azon túl, amit a versenyző saját magának biztosít a rajtban.

A Barkley Marathons nevezési díja 1,60$, valamint újoncok számára egy bármilyen gépjármű-rendszámtábla, visszatérőknek egy fehér ing és korábbi teljesítőknek egy pár zokni.

A Barkley Marathons fenti jellemzésével többen vitatkoznak. Sokak szerint nem is futóverseny, hisz szinte képtelenség futni rajta, míg mások szerint nem is verseny, mert a túlnyomó többség abban a biztos tudatban indul, hogy nem tud célba érni.

A versenyen évről évre maximum 35 versenyző indulhat, és többségük csupán az első kört tudja sikeresen teljesíteni. 2006-ban például 33 indulóból 22 versenyző fejezte be az első kört és öt a másodikat. Egy évvel korábban 33 indulóból 18 fejezte be az első kört és négy a másodikat.

A verseny eddigi legsikeresebb magyar indulója, Lőw András, 2001-ben két kört (8:12, 19:40), 2007-ben 3 kört (8:39:35, 20:32:17, 34:16:20) és 2008-ban egy kört (9:11:53) teljesített sikeresen.

További információk[szerkesztés]