Bangó Pető
| Bangó Pető | |
| Élete | |
| Született | 1824. február 3. Kiskunhalas |
| Elhunyt | 1853 (kb. 28 évesen) Arad |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
Bangó Pető (Bangó Péter, Kiskunhalas, 1824. február 3.[1] – Arad, 1853) ügyvéd, író, költő, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Kiskunhalason született református, gazda szülőktől. Debrecenben tanult, mikor Kovács Ágoston mellé Aradra hívták meg nevelőnek, majd ügyvéd lett. Verseket írt szabadidejében, melyből több a korabeli nagyobb országos lapokban (Regélő Pesti Divatlap, Életképek stb.) is megjelent. A szabadságharc alatt beállt honvédnek, majd pedig Kovács Ágoston kormánybiztos titkára lett. Az Arad című lap szerkesztője volt, amely egyben a település első újságja is volt. A szabadságharc után elfogták, a császári hadbíróság kötél általi halálra ítélte, de kegyelmet kapott és folytatta ügyvédi tevékenységét. Két év múlva (1852 körül) azonban meghalt Aradon.
Művei[szerkesztés]
- A Regélő Pesti Divatlapban (1843. II. 13. sz.) jelent meg első verse.
- A Kisfaludy Társaság 1844. január 30-án A korszerű eposz című értekezését megdicsérte és Évlapjaiba (VI. k. 512–538. l.) fölvette;
- Nemzeti naplopók;
- Töredék széptani naplómból;
- 1846. febr. 4-én ugyanott A nagynak és fenségesnek fogalma esztétikai kérdésre írt pályaműve 15 arany jutalomban részesült.
- Következő lapokban jelentek meg költeményei: Életképek, Honderű, győri Hazánk, Pesti Divatlap, Csokonai Lapok és a Losonczi Phönix.
- Szerkesztette és kiadta a legelső aradi politikai lapot 1848. július-szeptember között, Arad címmel, melyből eddig 11 számot ismerünk.
Emléke[szerkesztés]
Kiskunhalason nevét utca őrzi.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Keresztelés dátuma
- ↑ Halas várostérkép. [2011. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 379–380. o. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 125. o. ISBN 963-05-6804-7
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Kiskun-Halas város története oklevéltárral. 3. Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. 2. kiad. Kiskun-Halas, 1936. Kiskun-Halas Helyi Értesítője Könyvnyomda.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.