Balkányi Kálmán
| Balkányi Kálmán | |
| Született | 1883. július 14. Debrecen |
| Elhunyt | 1965. december 3. (82 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balkányi Kálmán (Debrecen, 1883. július 14.[1] – Párizs, Franciaország, 1965. december 3.) közgazdasági író, újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd.
Élete[szerkesztés]
Budapesten és Berlinben végezte jogi tanulmányait és miután ügyvédi diplomát szerzett, 1908-ban az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület, majd 1918-tól igazgatója lett. 1912-ben alapítója és első titkára volt a Magyar–Lengyel Egyesületnek. Megalapította Lánczy Leóval együtt a Magyar-Bosnyák Keleti Gazdasági Központot, melynek célja a Kelet felé irányuló gazdasági politika elmélyítése volt. Mint hivatalos szakértő részt vett az 1922-es genovai és 1923-as genfi konferenciákon. Élénk közgazdasági és publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Szerkesztette az OMKE hetilapját. A második világháború idején családjával bujkálni kényszerült, majd a felszabadulást követő években elhagyták az országot.
Családja[szerkesztés]
Balkányi (szül.: Weinberger)[2] Miklós (1855–1920)[3] balkányi születésű ügyvéd, gazdálkodó, királyi tanácsos és Popper Berta (1864–1933)[4] gyermekeként született. Édesapja jelentős szerepet játszott a debreceni közéletben, tagja volt a város közgyűlésének, nevéhez fűződik a telefonhálózat kiépítése és évekig a debreceni zsidó hitközség elnökeként is tevékenykedett.[5] Testvére Balkányi Béla (1884–1945) földbirtokos, publicista volt.
Apai nagyszülei Weinberger Ármin és Pick Henrietta, anyai nagyszülei Popper Alajos[6] (1827–1912) orvos és Hartstein Róza (1841–1923) voltak.[7]
Felesége Vészi Edit (1892–1979) volt, Vészi József és Keményfi Franciska lánya, akivel 1911. szeptember 9-én Budapesten kötött házasságot.[8]
Gyermekei[9]
- Balkányi Judit (1912–1982) csecsemő-agysebész.[10]
- Balkányi Sára (1913–1992) gyógypedagógus, pszichoanalitikus.[11] Férje dr. Pogány Márk (1900–1934) orvos volt.[12]
- Balkányi Ágota (1917–2001). Férje Szekeres Miklós kutatómérnök volt, aki Nicholas Sekers-re angolosíttatta nevét, s egyik találmányáért megkapta a főnemesi "sir" címet.
- Balkányi Zsuzsa (1922–2005) grafikus, külföldön Suzanne Balkanyi.
Művei[szerkesztés]
- Garibaldi
- Arcok, harcok, kudarcok
- Egy kereskedő naplója 1934–1941.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni neológ izraelita hitközség születési akv. 52/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Balkányi Miklós névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30005/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 5. oldal 25. sor
- ↑ Balkányi Miklós halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1159/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Balkányi Miklósné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 3/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Egy fiatal zsidó ügyvéd megteremti a város telefonhálózatát. Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában. Magyar Zsidó Szemle 59-62. oldal (1942-1945)
- ↑ Popper Alajos – Magyar írók élete és munkái (Szinnyei)
- ↑ Popper Alajos és Hartstein Róza házasságkötési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség házassági akv. 15/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 436/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Széchenyi Ágnes: Pályaképek – Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból, 19. oldal Online
- ↑ Balkányi Judit születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 619/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Borgos Anna: Holnaplányok: Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában (részlet)
- ↑ Pogány Márk és Balkányi Sára házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 380/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
Források[szerkesztés]
- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
- A magyar feltámadás lexikona. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930.