Balej
| Balej | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 673450 | ||
| Körzethívószám | 30232 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 151 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | irkutszki idő, jakutszki idő | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Balej
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 51° 35′, k. h. 116° 38′51.583333°N 116.633333°EKoordináták: é. sz. 51° 35′, k. h. 116° 38′51.583333°N 116.633333°E | |||
| Balej weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balej témájú médiaállományokat. | |||
Balej (oroszul: Балей) város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Baleji járás székhelye. Korábbi neve Novotroick (1932-ig). Évtizedeken át az aranybányászat jelentős központja volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Az Unda (az Onon mellékfolyója) partján, Csitától országúton 350 km-re keletre, a Borscsovocsnij-hegység déli lábánál helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás 55 km-re van, a hegység túlsó oldalán. A város a folyó mindkét partjára épült.
Története
[szerkesztés]A 19. század végén az Unda folyón több aranymosótelep működött. Az itteni falu ezekből alakult ki, neve Novotroickij promiszel lett, (a промысел kb. jelentése: 'ipartelep').
A település mellett 1926–1928-ban nagy aranylelőhelyet fedeztek fel. 1929-ben Balejzoloto (Балейзолото) néven bányászati és feldolgozóipari vállalat létesült, első dúsítóüzemét 1935-ben adták át. 1938-ban a település Balej néven városi rangot kapott. A név egy régi dauriai telep nevéből származik.
A közeli Taszejevo mellett 1947-ben újabb nagy aranylelőhelyen kezdték meg a kitermelést. A háború után, 1947-től 1953-ig a GULAG kényszermunkásai dolgoztak a kombinát munkahelyein.[2] A Balejzoloto az aranybányászat kiemelkedő, országos jelentőségű vállalata lett, föld alatti és külszíni bányái, kotrógépei, feldolgozóüzemei állandó munkahelyet biztosítottak. A város a vállalattal együtt és segítségével növekedett. Balej az 1960-as –1970-es években a Csitai terület (a mai Bajkálontúli határterület) harmadik legnépesebb városa volt, iskola, stadion, művelődési ház, több üzlet, kommunális ellátórendszer létesült, a bányászok részére a bal parton külön lakótelep, ún. "mikrorajon" épült (Otmahovo). A repülőtér folyamatos összeköttetést biztosított Csitával, a terület központjával.
1995-ben az aranybányászat megszűnt, a vállalat (időközben részvénytársasággá alakult) alaptevékenysége leállt; a bányákat elhagyták, az üzemek pusztulni kezdtek. A repülőjáratok megszűntek. Addigra már a bányászati tevékenység jelentős környezeti károkat is eredményezett az Unda völgyében.
21. század
[szerkesztés]A 21. század első éveire a városban az alapvető lakossági szolgáltatásokat (vízellátás, fűtés, stb.) sem mindig tudták megfelelően biztosítani. 2010-re a lélekszám lényegesen csökkent, a bányalakótelep részben kihalt.
2004-ben a taszejevi lelőhely kitermelési jogát 20 évre a Highland Gold Mining Ltd szerezte meg, de a bányászat még tíz évvel később sem kezdődött meg. Az Angliában bejegyzett társaság fő részvényese egy Millhouse nevű társaság, amely Roman Abramovics és partnereinek érdekkörébe tartozik.[3]
Népessége
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ Balejlag( Enciklopegyija Zabajkalja)
- ↑ Балейцы требуют лишить компанию «Тасеевское» лицензии на отработку месторождения золота (Chita.ru, hozzáférés: 2018-03-17)
- ↑ A 2002-es népszámlálás adatai. [2022. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
- ↑ A 2010-es népszámlálás adatai. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Balej (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
- szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001)
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
További információk
[szerkesztés]- Балей – умирающий город Забайкальского края (A város állapota 2010-ben, fotókkal. Szerző: Alekszandr Krivenisev)
