Balatoni Kamill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Balatoni Kamill
Született 1912
Elhunyt 1945. február 7. (32-33 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kenus

Balatoni Kamill, eredetileg Bahnholzer (Budapest, 1912. – Budapest, 1945. február 7.)[1] kajakozó, edző, sportvezető, kartonnyomó mester.

Életútja[szerkesztés]

Bauholzer Alfonz és Landler Mária fiaként született. 1938-tól a Karakán Kajak Klub, 1944-től a Pannónia TE kajakozója volt. A sportág első világbajnokságán 1938-ban faltboat (összerakható kajak) kategóriában 2. helyezett lett, ezzel megszerezve a magyar kajak-kenu sport első világbajnoki érmét. Kajakozásban ő volt az első magyar bajnok, pályafutása alatt összesen harminc magyar bajnokságot nyert. 1941-től a Weisz Manfréd Torna Klub kajak-kenu szakosztályának edzője, majd 1942-től a magyar kajak-kenu válogatott első szövetségi kapitánya lett. Edzőként újszerű edzésmódszereivel megalapozta a későbbi magyar sikereket a sportágban. A második világháború végén katonaszökevényként egy SS különítmény meggyilkolta.

Emlékére rendezik a Balatoni Kamill-emlékversenyt.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • világbajnoki 2. helyezett (faltboat egyes, 10 000 m: 1938)
  • harmincszoros magyar bajnok
    • kajak egyes 1 000 m: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942
    • kajak egyes 10 000 m: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943
    • kajak kettes 1 000 m: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942
    • kajak kettes 10 000 m: 1938, 1939, 1940, 1942
    • kajak négyes 1 000 m: 1942, 1943
    • faltboat egyes 10 000 m: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943
    • faltboat kettes 10 000 m: 1938, 1939

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • A magyar sport kézikönyve-Sport lap és könyvkiadó 1960.