Bódiss Jusztin János
| Bódiss Jusztin János | |
| Született | 1863. november 18.[1] Türje |
| Elhunyt | 1921. július 31. (57 évesen)[1] Komárom |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bódiss Jusztin János (Türje, 1863. november 18. – Komárom, 1921. július 31.) bencés pap, egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911).
Élete[szerkesztés]
Teológiai és bölcseleti tanulmányai végeztével hosszabb időt töltött külföldi egyetemeken. Hazatérése után a pannonhalmi tanárképző főiskola tanárának nevezték ki. 1893-ban a Csáky Albin közoktatásügyi miniszter által szervezett görögországi tanulmányút egyházi elnökének tisztét töltötte be. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület vidéki alelnöke volt. 1911-ben az MTA levelező tagjául választották.
1926-ban az akadémián Csengeri János tartott fölötte emlékbeszédet
Munkái[szerkesztés]
- Érintkező pontok a három görög tragikusban (1887)
- Hat év Cicero életéből (Győr, 1889)
- A latin átszenvedő igék alakja s mivolta (latin nyelven, Budapest, 1891)
- Az athéni Akropolis (Budapest, 1895)
- A latin infinitivus historicus (1900)
- Az igei actiokról Budapest, 1901)
- A pogány és keresztény klasszikusok kérdései 1901)
- A görög és latin föltételes mondatok (Budapest, 1902)
- Athena Promachos szobrának sorsa (1908)
- Xenophon „Sokrates emléke” c. munkájának hiperkritikusai és pedagógiai értéke (1909)
- A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál (Budapest, 1914).
Fuchs Béla mérnökkel együtt fordította Marcus Vitruvius Pollio 10 könyvét az építészetről. Munkatársa volt a Révai nagy lexikonának is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01905.htm, Bódiss Jusztin János, 2017. október 9.
Források[szerkesztés]
- Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
