Bíbortangara
| Bíbortangara | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ramphocelus bresilia (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bíbortangara témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbortangara témájú médiaállományokat és Bíbortangara témájú kategóriát.
|
A bíbortangara ( Ramphocelus bresilia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Tanagra nembe Tanagra bresilia néven. Néha használják a Ramphocelus bresilius nevet is.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ramphocelus bresilia bresilia (Linnaeus, 1766)
- Ramphocelus bresilia dorsalis P. L. Sclater, 1855[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Argentína északkeleti és Brazília délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, vizek közelében, valamint vidéki kertek és városi környezet. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 18 centiméter.[5] A nemek tollazata különböző.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mindenevő, gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészekalja 3 zöldes-kék, fekete foltos tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. május 2.
- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. május 2.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. május 2.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. május 2.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. május 2.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. május 2.
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) – magyar neve


