Atifete Jahjaga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Atifete Jahjaga
Koszovó elnöke
Hivatali idő
2011. április 16. – 2016. április 16.
ElődFatmir Sejdiu
Jakup Krasniqi (komm.)
UtódHashim Thaçi

Született1975. április 20. (49 éves)[1]
Gjakova
Pártfüggetlen politikus

Foglalkozás
  • politikus
  • rendőr
Iskolái
  • Pristinai Egyetem
  • Leicesteri Egyetem
  • George C. Marshall European Center for Security Studies
  • FBI National Academy
  • Pristinai egyetem
Vallásiszlám

Atifete Jahjaga aláírása
Atifete Jahjaga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Atifete Jahjaga témájú médiaállományokat.

Atifete Jahjaga (Gjakova, 1975. április 20. –) koszovói politikus, a Koszovói Köztársaság negyedik és egyben első női elnöke.

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

1975-ben született Gjakovában. Általános majd középiskolai tanulmányait Pristinában végezte. A Pristinai Egyetemen szerzett jogi diplomát 2000-ben. 2006-2007-ben az Egyesült Királyságban a Leichester Egyetemen, majd a Virginiai Egyetemen szerzett posztgraduális végzettséget.[2]

Rendőri karrierje[szerkesztés]

A koszovói háború után, 2000 februárjában Jahjaga csatlakozott a frissen megalakított koszovói rendőrséghez, ahol fokozatosan előrehaladva a ranglétrán járőrből, 2009-re, vezérezredes-helyettesi rangban, a koszovói rendőrség igazgatóhelyettese lett.[2][3]

Elnökké választása[szerkesztés]

2011 márciusának végén az ország legfelsőbb bírósága szabálytalannak minősítette Behgjet Pacolli elnök megválasztását, és az elnök távozott hivatalából.[4] A kibontakozó politikai válságban a párton kívüli Jahjaga lett a pártok kompromisszumos jelöltje, és 2011. április 7-én a koszovói parlament 80%-os többséggel Koszovó első női és első párton kívüli elnökévé választotta őt. A világ egyik legfiatalabb vezetője volt ekkor: megválasztásakor még nem töltötte be 36. életévét. Megválasztásában egyes hírek szerint fontos közvetítő szerepe lehetett az amerikai nagykövetnek Christopher Dellnek is.[5][3] Ugyan megválasztásakor egyesek átmeneti elnökként tekintettek rá, kitöltötte mandátumát.[6]

Elnöki céljai és tevékenysége[szerkesztés]

Jahjaga fő politikai célkitűzése elnökként az volt, hogy Koszovó nemzetközileg elismert állam legyen. Együttműködésre törekedett a nemzetközi intézményekkel. Igyekezett elérni, Koszovó számára az ENSZ-tagságot és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Úgy igyekezett formálni az intézmények működését, hogy azok kompatibilisek legyenek az EU intézményeivel. 2013-ban az EU közvetítésével Koszovó és Szerbia tárgyalást kezdett egymással, majd megállapodást kötöttek a két állam viszonyának rendezése érdekében.[7][8] 2015-ben sor került a stabilizációs és társulási megállapodás elfogadására a Koszovói Köztársaság és az EU között.[9] Szoros együttműködésre törekedett az Amerikai Egyesült Államokkal.

Elnöksége idején tömegek igyekeztek elhagyni Koszovót a kilátástalannak ítélt gazdasági helyzet miatt.[3] Jahjaga vonzóvá akarta tenni az országot a külföldi befektetők számára, a gazdasági fejlődés elérése és a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Elnöksége alatt Jahjaga több olyan intézkedést kezdeményezett, amelynek célja az esélyegyenlőség biztosítása a nők számára. A koszovói háború tragikus tapasztalatainak hatására szószólója lett a háborúban elkövetett nemi erőszak elleni fellépésnek.[3]

Díjai[szerkesztés]

2014. szeptember 14-én a Clinton Global Initiative fejezte ki elismerését a politikai tevékenységei iránt.[10]

Magánélete[szerkesztés]

Atifete Jahjaga házas, férje Astrit Kuci, Pristinában élnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]