Atifete Jahjaga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Atifete Jahjaga
Atifete Jahjaga 2011 (cropped).jpg
Koszovó elnöke
Hivatali idő
2011. április 16. 2016. április 16.
Előd Fatmir Sejdiu
Jakup Krasniqi (komm.)
Utód Hashim Thaçi

Született 1975. április 20. (44 éves)[1]
Gjakova

Foglalkozás
  • politikus
  • rendőrtiszt
Iskolái
  • Pristinai Egyetem
  • Leicesteri Egyetem
  • George C. Marshall European Center for Security Studies
  • FBI National Academy
  • Pristinai egyetem
Vallás iszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz Atifete Jahjaga témájú médiaállományokat.
Sebastian Kurz with Atifete Jahjaga and religious leaders January 2015.jpg

Atifete Jahjaga koszovói politikus, a Koszovói Köztársaság negyedik és egyben első női elnöke.

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

1975-ben született Gjakovában. Általános majd középiskolai tanulmányait Pristinában végezte. A Pristinai Egyetemen szerzett jogi diplomát 2000-ben. 2006-2007-ben az Egyesült Királyságban a Leichester Egyetemen, majd a Virginiai Egyetemen szerzett posztgraduális végzettséget.[2]

Rendőri karrierje[szerkesztés]

A koszovói háború után, 2000 februárjában Jahjaga csatlakozott a frissen megalakított koszovói rendőrséghez, ahol fokozatosan előrehaladva a ranglétrán járőrből, 2009-re, vezérezredes-helyettesi rangban, a koszovói rendőrség igazgatóhelyettese lett.[2][3]

Elnökké választása[szerkesztés]

2011 márciusának végén az ország legfelsőbb bírósága szabálytalannak minősítette Behgjet Pacolli elnök megválasztását, és az elnök távozott hivatalából.[4] A kibontakozó politikai válságban a párton kívüli Jahjaga lett a pártok kompromisszumos jelöltje, és 2011. április 7-én a koszovói parlament 80%-os többséggel Koszovó első női és első párton kívüli elnökévé választotta őt. A világ egyik legfiatalabb vezetője volt ekkor: megválasztásakor még nem töltötte be 36. életévét. Megválasztásában egyes hírek szerint fontos közvetítő szerepe lehetett az amerikai nagykövetnek Christopher Dellnek is.[5][3] Ugyan megválasztásakor egyesek átmeneti elnökként tekintettek rá, kitöltötte mandátumát.[6]

Elnöki céljai és tevékenysége[szerkesztés]

Jahjaga fő politikai célkitűzése elnökként az volt, hogy Koszovó nemzetközileg elismert állam legyen. Együttműködésre törekedett a nemzetközi intézményekkel. Igyekezett elérni, Koszovó számára az ENSZ-tagságot és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Úgy igyekezett formálni az intézmények működését, hogy azok kompatibilisek legyenek az EU intézményeivel. 2013-ban az EU közvetítésével Koszovó és Szerbia tárgyalást kezdett egymással, majd megállapodást kötöttek a két állam viszonyának rendezése érdekében.[7][8] 2015-ben sor került a stabilizációs és társulási megállapodás elfogadására a Koszovói Köztársaság és az EU között.[9] Szoros együttműködésre törekedett az Amerikai Egyesült Államokkal.

Elnöksége idején tömegek igyekeztek elhagyni Koszovót a kilátástalannak ítélt gazdasági helyzet miatt.[3] Jahjaga vonzóvá akarta tenni az országot a külföldi befektetők számára, a gazdasági fejlődés elérése és a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Elnöksége alatt Jahjaga több olyan intézkedést kezdeményezett, amelynek célja az esélyegyenlőség biztosítása a nők számára. A koszovói háború tragikus tapasztalatainak hatására szószólója lett a háborúban elkövetett nemi erőszak elleni fellépésnek.[3]

Díjai[szerkesztés]

2014. szeptember 14-én a Clinton Global Initiative fejezte ki elismerését a politikai tevékenységei iránt.[10]

Magánélete[szerkesztés]

Atifete Jahjaga házas, férje Astrit Kuci, Pristinában élnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]