Athena Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A budapesti Athena Intézet egy független kutatóintézet, mely Magyarországon egyedüliként kizárólag a belföldi, politikai extrémizmus területét kutatja. A 2010-ben alapított intézményt azzal a céllal hozták létre, hogy a Magyarországon aktív extrémista csoportokat azonosítsa, azok tevékenységét nyomon kövesse és elemezze. Az Intézet az angolszász világban elterjedt független kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei között működik, tevékenysége pártpolitika-semleges és non-profit.

Története[szerkesztés]

Az intézmény létrehozásának ötlete a Marshall Fund of the United States biztosította Marshall Memorial Fellowship ösztöndíj során, a Poverty Law Centerbe (AL, USA) tett látogatás alkalmával született meg 2009 tavaszán. Az előkészítést követően az Athena Intézet 2010 nyarán kezdte meg működését.

Missziója[szerkesztés]

„A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjának emberi méltóságát kell megvédenünk, mert a XXI. században saját méltóságunk e felelősségtől elválaszthatatlan. Az Intézet célja, hogy a gyűlöletcsoportok nyomonkövetése és a széles közvélemény tájékoztatása révén járuljon hozzá egy demokratikus közélet megszilárdulásához, egy biztonságos, gyarapodó ország jövőjéhez.”

Tevékenysége[szerkesztés]

Az intézmény fő tevékenysége a belföldi extrémista csoportok azonosítása, valamint azok nyomonkövetése. A biztonságpolitikai kutatások terén az országban elsőként alkalmazták a digitilás térképi megjelenítés eszközét, mely fő programjuk, a Gyűlöletcsoport Térkép gerincét jelenti. A program eredménye egy átfogó, kereshető adatbázis az ország területén működő extrémista csoportokról, azok főbb jellemzőiről és tevékenységéről. A projekt keretei között az intézmény kutatói azonosítják az aktív extrémista csoportokat, majd azok tevékenységét figyelemmel kísérve napi szinten frissítik az adatbázist. A csoportok jelentette kockázatot az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda szolgáltatta metodológia alapján mérik fel.[1] A program a kutatási területen gyorsan általános referenciaponttá vált a kutatói közösség, illetve kapcsolódó területeken aktív civil szervezetek számára. A program létrejöttéről, eredményeiről az országos sajtó rendszeresen beszámolt.[2][3]
[4] Fenti programja mellett az intézmény önálló vizsgálatokat is folytat, melyek keretei között oknyomozó újságírók bevonásával vizsgálja az extrémista csoportok működését, hátterét. Első vizsgálatuk a kuruc.info csoport finanszírozási hátterét tárta fel, annak eredményeiről széles körben tudósított a sajtó.[5] A vizsgálat adataira támaszkodva később a magyar hatóságok büntetőeljárást is indítottak.[6][7] Az intézmény további vizsgálatai az extrémista csoportok által folytatott paramilitáris kiképzésekről, a gyöngyöspatai incidens hátteréről, stb. szolgáltattak információt.
A fenti információs bázison az intézmény elemző tevékenységet is folytat. Az Intézet által publikált Incidensjelentések egy-egy fontosabb, a politikai extrémizmushoz köthető incidens összefoglaló leíró-elemzését adják. Emellett Kockázatjelentés címmel az intézmény korai előrejelzéseket is közöl.

Az intézmény vezetői[szerkesztés]

Az Athena Intézetet annak alapító igazgatója, Domina Kristóf vezeti.

Az intézmény tevékenységének általános irányítását annak kuratóriuma végzi. A kuratórium tagjai Szelényi Zsuzsanna, Gyarmati István és Meszerics Tamás.

Kritika[szerkesztés]

Az Athena Intézet tevékenysége a kezdetektől fogva a szélsőjobboldal támadásainak kereszttüzében áll, melynek képviselői rendszeresen vitatják az intézmény objektivitását.

Hivatkozások[szerkesztés]