Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam
| Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam | |||
| el nem ismert történelmi állam | |||
Consejo Soberano de Asturias y León Conseyu Soberanu d'Asturies y Llión 1936. szeptember 6. – 1937. október 21. | |||
| |||
.svg) | |||
| Az Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam elhelyezkedése az északi hadjárat kezdetén, pirossal jelölve. | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Gijón | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | köztársaság (ideiglenes kormánnyal) | ||
| Államfő | Belarmino Tomás | ||
.svg)
Az Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam (spanyolul: Consejo Soberano de Asturias y León, asztúriai nyelven Conseyu Soberanu d'Asturies y Llión) el nem ismert állam volt a spanyol polgárháború alatt. 1936. szeptember 6-án hozták létre, kikiáltására 1937. augusztus 24-én került sor, 1937. október 20-án Francisco Franco seregei elfoglalták. Belarmino Tomás volt a köztársaság első és egyetlen elnöke.[1] Fővárosa Gijón volt.[2]
Története[szerkesztés]
A szervezet 1936. szeptember 6-án jött létre Asztúriában szocialisták, anarchisták és függetlenségpártiak részvételével. 1936. december 23-án a spanyol köztársasági kormány elismerte az asztúriai, aragóniai, leóni és a valenciai tanácsok működését, szövetségük megnyerése fejében. A függetlenséget 1937. augusztus 24-én kiáltották ki, miután Santander nacionalista kézre került, ezzel az asztúriai csapatok több száz kilométernyi távolságba kerültek a köztársasági csapatok bázisaitól.[3] Az állam új vezetői ezzel a lépéssel együtt beléptek a háborúba a köztársaságiak pártján. Miután Franco megindította északi hadjáratát a tanács általános hadkötelezettséget vezetett be. Kapcsolatot csak a tengeren tudtak létrehozni más államokon keresztül a Valenciában tartózkodó köztársasági kormánnyal, mivel a nacionalista erők minden szárazföldi kapcsolatot megszüntettek. A kezdetektől fogva létszámhiánnyal küzdő hadsereg hősiesen tartotta vissza Franco csapatait, de 1937. október 20-án Gijón elesett, ezzel együtt megszűnt az asztúriai állam.[3]
Emlékezete[szerkesztés]
Gijón a mai napig büszke történelmére, ami közül a Franco-ellenes megmozdulások és a szuverén köztársaság emelkedik ki.[4][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ben Cahoon: Spain Autonomous Communities. Worldstatesmen.org. (Hozzáférés: 2013. április 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
- ↑ a b Alexander, Robert. The Anarchists in the Spanish Civil War, Volume 2. Janus Publishing Company Lim (1999). Hozzáférés ideje: 2013. április 14.
- ↑ Ayuntamiento de Gijón. Emulsa.ayto-gijon.es. (Hozzáférés: 2013. április 14.)[halott link]
- ↑ davidsbeenhere: Gijon History, Spain. Travelgrove.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 14.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sovereign Council of Asturias and León című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.