Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam
| Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam | |||
| el nem ismert történelmi állam | |||
Consejo Soberano de Asturias y León Conseyu Soberanu d'Asturies y Llión 1936. szeptember 6. – 1937. október 21. | |||
| |||
.svg) | |||
| Az Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam elhelyezkedése az északi hadjárat kezdetén, pirossal jelölve. | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Gijón | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | köztársaság (ideiglenes kormánnyal) | ||
| Államfő | Belarmino Tomás | ||
.svg)
Az Asztúriai és Leóni Szuverén Tanácsállam (spanyolul: Consejo Soberano de Asturias y León, asztúriai nyelven Conseyu Soberanu d'Asturies y Llión) el nem ismert állam volt a spanyol polgárháború alatt. 1936. szeptember 6-án hozták létre, kikiáltására 1937. augusztus 24-én került sor, 1937. október 20-án Francisco Franco seregei elfoglalták. Belarmino Tomás volt a köztársaság első és egyetlen elnöke.[1] Fővárosa Gijón volt.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szervezet 1936. szeptember 6-án jött létre Asztúriában szocialisták, anarchisták és függetlenségpártiak részvételével. 1936. december 23-án a spanyol köztársasági kormány elismerte az asztúriai, aragóniai, leóni és a valenciai tanácsok működését, szövetségük megnyerése fejében. A függetlenséget 1937. augusztus 24-én kiáltották ki, miután Santander nacionalista kézre került, ezzel az asztúriai csapatok több száz kilométernyi távolságba kerültek a köztársasági csapatok bázisaitól.[3] Az állam új vezetői ezzel a lépéssel együtt beléptek a háborúba a köztársaságiak pártján. Miután Franco megindította északi hadjáratát a tanács általános hadkötelezettséget vezetett be. Kapcsolatot csak a tengeren tudtak létrehozni más államokon keresztül a Valenciában tartózkodó köztársasági kormánnyal, mivel a nacionalista erők minden szárazföldi kapcsolatot megszüntettek. A kezdetektől fogva létszámhiánnyal küzdő hadsereg hősiesen tartotta vissza Franco csapatait, de 1937. október 20-án Gijón elesett, ezzel együtt megszűnt az asztúriai állam.[3]
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gijón a mai napig büszke történelmére, ami közül a Franco-ellenes megmozdulások és a szuverén köztársaság emelkedik ki.[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ben Cahoon. "Spain Autonomous Communities". Worldstatesmen.org. Hozzáférés: 2013. április 14.
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ "Archivált másolat". 2013. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 2.
- 1 2 Alexander, Robert. The Anarchists in the Spanish Civil War, Volume 2. Janus Publishing Company Lim (1999). Hozzáférés ideje: 2013. április 14.
- ↑ "Ayuntamiento de Gijón". Emulsa.ayto-gijon.es. Hozzáférés: 2013. április 14.[halott link]
- ↑ davidsbeenhere. "Gijon History, Spain". Travelgrove.com. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. április 14.
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Sovereign Council of Asturias and León című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.