Aszr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arab
عصر
Tudományos átirat
ʿaṣr

Az aszr az iszlám hívők délutáni imája, a kötelező napi öt ima (szalát) közül a középső. A zuhr imát követi és az esti imát előzi meg.

Az öt ima együtt képezi az az iszlám öt oszlopa közül az egyiket (a szunnita iszlámban), illetve a síita iszlám hit szerint az öt ima egyike vallás tíz ágának.

A délutáni ima négy alapegység (raka) hosszúságú, és a muszlimok halkan imádkozzák. Utána tilos önkéntes imát végezni. Utazás közben két rakára rövidíthető. A Korán a 2:238-as fejezetben említi.

A síita iszlámban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napszakot, amelyen belül az Aszrt el kell mondani, a síiták a következő módon határozzák meg:

  • A kezdete: amikor a déli imát elmondták.
  • A vége: a napnyugta kezdete.

A hívők számára azonban az is fontos, hogy az imát mielőbb elmondják, amikor a megfelelő idő eljött. Ali ibn Abi Tálib, akit a síiták az első imámnak tartanak, a következő instrukciót adja kormányzóinak a délutáni imáról a Nahdzs al-Balága („Az ékesszólás útja”) című, neki tulajdonított ima- és levélgyűjteményben: „A délutáni imát addig lehet elmondani, amíg a nap még mindig ragyog és elég időd van, hogy a nap végéig még hat mérföldet megtegyél.”

A szunnita iszlám szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szunniták szerint elmondásának helyes idejét a következőképpen kell meghatározni:

  • Az időszak kezdetéről eltér a hittudósok véleménye. A legtöbb szunnita tudós szerint akkor kezdődik, amikor az árnyék hossza megegyezik az árnyékadó test hosszával. Abu Hanífa, a hanafita madzhab alapítója szerint akkor kezdődik, amikor az árnyék hossza az árnyékadó test hosszúságának kétszerese.
  • Ideje naplementekor ér véget. (Ebben egyetértés van a síitákkal.)

A szunniták szerint is fontos, hogy a hívők mielőbb imádkozzanak, ha a megfelelő időszak elkezdődött (kivéve az éjszakai imát, mivel a Szunna szerint azt előnyösebb kicsivel később elkezdeni).