Aszab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos volt a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt képezték a török seregben az irreguláris haderő zömét. Később sokukat már muskétával fegyverezték föl, de mindig is kevés képesítéssel bírtak. Rendezett, fegyelmezett harcra és bármilyen összehangolt manőverekre, normális visszavonulásra teljesen képtelenek voltak.

A török hadsereghez csapódó mindenféle segédhadakkal együtt a haderő ütőképességét csökkentették. Katonailag így az aszabok komoly erőt nem képeztek, s az európai haderők fölényben voltak velük szemben, ami azt eredményezte, hogy sokszor egy-egy visszavonulás is tébolyult meneküléssé fajult, melynek következtében a törökök sokszor maguknak nagyobb veszteséget okoztak, mint az ellenség.
Az aszab név vonatkozott kezdetben minden nem reguláris gyalogosra is.

A mai modern török hadseregnek vannak aszab nevű lövegei.

Forrás[szerkesztés]

  • Perjés Géza: A szentgotthárdi csata, monográfia (1964) – Némi megjegyzés a korabeli taktikákról