Arrotino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arrotino
Sommer, Giorgio (1834-1914) - n. 2953 - Arrotino (Firenze).jpg
Készítés ideje i. e. 1. század
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arrotino témájú médiaállományokat.

Az Arrotino (olasz nyelven: köszörűs) vagy korábbi nevén a szkíta egy hellenisztikus-római márványszobor. A térdelő, kését fenő embert megjelenítő szobor valószínűleg a pergamoni iskola egyik művének, a Marszüasz megnyúzását ábrázoló szoborcsoportjának része. A szobrot a 16. század elején találták meg. Antonio Chigi tulajdona volt, aki a római házában, a későbbi Villa Farnesianában tárolta. A későbbiekben a Medici-család tulajdonába került, akik római villájukban őrizték, majd a 18. század közepén Firenzébe szállították át. Sokáig úgy tartották, hogy eredeti ókori görög alkotás, később azonban bebizonyosodott, hogy pusztán egy 1. századi másolata az eredeti görög szobornak. Az Uffizi-palotában van kiállítva.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 105. o.
  • Winspeare, Maddalena Paola. The Uffizi: Masterpieces and More. Sillabe s.r.l. (2005). ISBN 88-8347-246-2