Arroio Grande
| Arroio Grande | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Sudeste Rio-Grandense | ||
| Mikrorégió | Jaguarão mikrorégió | ||
| Alapítás éve | 1873 | ||
| Polgármester | Ivan Antonio Guevara Lopez | ||
| Irányítószám | 96300-000 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 558 fő (2022)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 22 m | ||
| Terület | 2518,48 km² | ||
| Időzóna | UTC−3 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 32° 14′ 16″, ny. h. 53° 05′ 13″Koordináták: d. sz. 32° 14′ 16″, ny. h. 53° 05′ 13″ | |||
 | |||
| Arroio Grande weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arroio Grande témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_-_Brasao.png)
Arroio Grande egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul állam déli részén, a Mirim-lagúna északi partján. 2022-ben népességét 17 558 főre becsülték.[2] Nevének jelentése „nagy patak”, az azonos nevű vízfolyás után.
Története[szerkesztés]
Gyarmatosítása a 19. század elején kezdődött. 1803-ban Manuel Jerônimo de Sousa, Irineu Evangelista de Sousa nagyapja kapta meg a szarvasmarha-tenyésztésre használt területet. 1809-ben az akkor létrehozott Rio Grande község része lett. 1812-ben Manuel de Souza Gusmão és felesége, Maria Pereira das Neves területet adományozott egy kápolna felépítésére. A telepesek nem tudtak megegyezni, hogy az Arroio Grande vízfolyás jobb vagy bal oldalán hozzák létre a települést; végül a „bal oldalt” pártolók nyertek, és ezen az oldalon avatták fel 1815-ben a Nossa Senhora da Graça kápolnát is. 1846-ban Nossa Senhora da Graça de Arroio Grande néven a települést plébániává emelték, a helyet pedig Jaguarão kerületévé nyilvánították. A települést 1873-ban kisvárosi (vila), 1890-ben nagyvárosi (cidade) rangra emelték. A kerület 1873-ban függetlenedett Jaguarãotól, és még ugyanebben az évben községgé alakult Arroio Grande néven.[3][4]
Az 1835-ben kitört farroupilha-felkelés idején Arroio Grande heves harcok színtere volt. A császári erőkhöz tartozó João da Silva Tavares 1835. október 14-én legyőzte Manuel Antunes de Porciúncula felkelő csapatait, azonban 1836. szeptember 17-én David Canabarro felkelő legyőzte és elfogta Tavarest (aki azonban később megszökött egy megvesztegetett börtönőr segítségével).[4]
Leírása[szerkesztés]
Székhelye Arroio Grande, további kerületei Mauá, Pedreiras, Santa Izabel do Sul.[3] A község az úgynevezett Campanha-zónában található, területe sík alföld. A községközpont tengerszint feletti magassága 39 méter, távolsága az állami székhelytől légvonalban 305 km. Nedves szubtrópusi éghajlat jellemzi, az éves átlaghőmérséklet 17 ºC, a csapadék 1250 mm.[4] Gazdaságának legnagyobb részét a mezőgazdaság és a szolgáltatások teszik ki. A mezőgazdaság fő ágai a rizs- és szójatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés.[5]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Irineu Evangelista de Sousa (1813–1889) vállalkozó, politikus; társaságok és létesítmények alapítója, Mauá bárója és vikomtja. A 19. század legaktívabb és legvállalkozóbb szellemű emberének tartják Brazíliában[4]
- Gumercindo Saraiva (1852–1894) politikus, katona; a felkelők (maragatos) egyik hadvezére az 1893–95-ös föderalista forradalomban[6]
- Herculano de Freitas Guimarães (1865–1926) ügyvéd, politikus; Paraná kormányzója[7]
- Coussirat de Araújo (1889–1929) mérnök, meteorológus; ő szervezte meg a Rio Grande do Sul-i Meteorológiai Szolgálatot az Állami Csillagászati és Meteorológiai Intézet igazgatójaként[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
- ↑ Arroio Grande. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
- ↑ a b História. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
- ↑ a b c d e Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 33 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 42–47. o. (1959)
- ↑ Perfil das Cidades Gaúchas: Arroio Grande. Sebrae/RS, 2019. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
- ↑ Saraiva, Gumercindo. cpdoc.fgv.br. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
- ↑ Freitas, Herculano de. cpdoc.fgv.br. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
