Arisztarh Apollonovics Belopolszkij
| Arisztarh Apollonovics Belopolszkij | |
 | |
| Született | 1854. július 1.[1] Moszkva[2] |
| Elhunyt | 1934. május 16. (79 évesen) Pulkovo |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | asztrofizikus |
| Iskolái | Faculty of Physics and Mathematics of Moscow Imperial University |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arisztarh Apollonovics Belopolszkij témájú médiaállományokat. | |
Arisztarh Apollonovics Belopolszkij (Аристарх Аполлонович Белопольский) (Moszkva, 1854. július 13. – Pulkovo, Leningrád, 1934. május 16.) orosz birodalmi, majd szovjet csillagász volt.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Arisztarkh Apollonovics Belopolszkij 1854. július 13-án született Moszkvában, de apja felmenői egy szerbiai városból, Belo Poljéból származtak.
1876-ban szerzett diplomát a moszkvai egyetemen, majd 1878-ban Fjodor Bregyihin asszisztense lett a moszkvai csillagvizsgálóban, majd 1888-ban a Pulkovói Obszervatórium munkatársa lett.
Spektroszkópiával foglalkozott, és számos spektroszkópiai kettőscsillagot fedezett fel. Többek között felfedezte, hogy a Castor B egy 2,92 napos periódusú spektroszkópikus kettőscsillag.
Belopolszkij híres volt finom műszerépítéseiről, és 1900-ban megépített egy készüléket a színképek Doppler-eltolódásának mérésére. Úttörő szerepet játszott az optikai Doppler-eltolódás használatában távoli objektumok forgási sebességének mérésére. Elsőként fedezte fel, hogy a Jupiter egyenlítője gyorsabban forog, mint a magasabb szélességi körök, és hogy a Szaturnusz gyűrűi nem egy tömör tömegként forognak, bizonyítva, hogy azok egyedi kis objektumokból állnak.
Kétszer is megpróbálta megmérni a Vénusz forgási sebességét, 1900-ban 24 órát, 1911-ben pedig 35 órát javasolt – ez egyike volt az akkori csillagászok számtalan sikertelen kísérletének a vénuszi nap hosszának megmérésére.
Jó barátja volt Oskar Backlundnak, és amikor ez utóbbi 1916-ban meghalt, követte őt a Pulkovói Obszervatórium igazgatójaként. Azonban 1918-ban lemondott, mert nem szerette az adminisztratív terheket.
Róla nevezték el a Belopolszkij-krátert a Holdon,[4] az 1004 Belopolskya aszteroidát[5] és az Orosz Tudományos Akadémia egyik díját.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "WorldCat Entities" (angol nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2025. január 21.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Белопольский Аристарх Аполлонович, 2015. szeptember 28.
- ↑ "adsabs.harvard.edu/full/1919PA.....27...57".
- ↑ Gazetteer of Planetary Nomenclature
- ↑ 1004 Belopolskya
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hockey, Thomas (2009). A csillagászok életrajzi enciklopédiája. Springer Kiadó. ISBN 978-0-387-31022-0. Retrieved August 22, 2012.
- "Аристарх Аполлонович Белопольский - Bourabai Research". Archiválva az eredeti dátummal 2011-07-22. Retrieved 2010-04-30.
- Moszkvai Császári Egyetem: 1755-1917: enciklopédikus szótár. Moszkva: Orosz politikai enciklopédia (ROSSPEN). A. Andrejev, D. Czigankov. 2010. 61-63. o. ISBN 978-5-8243-1429-8.
