L-betűs gyapjaslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Arctornis l-nigrum szócikkből átirányítva)
L-betűs gyapjaslepke
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae)
Nem: Arctornis
Tudományos név
Arctornis l-nigrum
Müller, 1794
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz L-betűs gyapjaslepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz L-betűs gyapjaslepke témájú médiaállományokat és L-betűs gyapjaslepke témájú kategóriát.

Az L-betűs gyapjaslepke (Arctornis l-nigrum) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Európában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az L-betűs gyapjaslepke szárnyfesztávolsága a hím esetében 3-5 cm, a nőstény 3,5-6 cm-es. Feje és tora fehérek, potroha sárgás. Fekete szemei nagyok, csápjai fésűsek. Szárnyai fényes fehérek, pikkelyzete gyér és könnyen lekopik, ilyenkor a szárny fehéresen áttetsző. Az elülső szegély szürkéssárgán behintett. Az elülső szárnyak közepén feltűnő, fekete, L alakú rajzolat látható. A szárnyerek sárgásak vagy sárgásszürkék. A szárnyak fonákja sárgás, rojtjuk fényes fehér.

Változékonysága nem számottevő.

Sorba rakott petéi korong alakúak, eleinte zöldek, majd zöldesbarnák.

Hernyója fekete, oldala rozsdavörös, sűrű szőrzete ugyanilyen színű. Hátán, oldalain hosszú, fehér és rozsdavörös szőrcsomók meredeznek. Bábja halványzöld, szárnytokjai sötétek, hátán sárga vonalak láthatók.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fehér szigonyosbagoly hasonlíthat hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Magyarországon a Dunántúl és az Északi-középhegység nedvesebb erdeiben sokfelé előfordul, az Alföldön ritka.

Életmódja[szerkesztés]

Nedvesebb lomberdőkben, patakvölgyekben, üde réteken él. Éjjel aktív, vonzzák a mesterséges fényforrások.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóit május végétől július elejéig, illetve augusztustól szeptemberig lehet látni. Hernyója bükk és hárs, valamint más lombos fák (tölgy, nyír, mogyoró, fűz) leveleit rágja. Összeszőtt levelek között bábozódik. A második nemzedék félig kifejlett hernyója telel át.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]