Arany kalapács
Az eszköz törvénye, más néven arany kalapács vagy a kalapács törvénye[1] egy kognitív torzítás, aminek lényege, hogy az ismerős eszközt olyan dolgokra is megpróbálják használni, amire lennének más, jobb, de nem vagy csak kevésbé ismert eszközök. A hozzáállás tömör kifejezése: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, Abraham Maslow egy 1966-os kijelentéséből származik.[2]
A törvény megfogalmazását tulajdonítják Maslownak[3] és Abraham Kaplannak,[4][5] habár már korábban felismerték. Az, hogy ki volt az első, szintén nem egyértelmű, Buddhától Baruchig tulajdonítják mindenkinek.[6] Itt Baruch nem a próféta, hanem Bernard M. Baruch, tőzsdei spekulátor és író.[7] Mark Twainről is feltételezik, de nem található ilyen az életművében.[6]
Sharlyn Lauby szerint a megoldás az, hogy gondosan kell megválasztani azokat az eszközöket, melyekkel dolgozni fogunk. Egyes eszközök adaptálhatók, másokat viszont csak arra lehet használni, amire kitalálták őket.
Előfordulása[szerkesztés]
Pszichiátria[szerkesztés]
Az arany kalapács megfigyelhető volt éppen a pszichiátriában. Maslow korában csak két szert ismertek, a stelazine-t és a thorazine-t, amelyek antipszichotikumok voltak. Így minden pszichiátriai betegséget úgy kezeltek, mintha pszichózisok lettek volna.
Számítógép-programozás[szerkesztés]
A számítógép-programozásban az arany kalapács egy olyan ismerős technológia, amit különböző problémák megoldására használnak, habár lennének más, hatékonyabb eszközök is. Ezt az antimintát 1998-ban írták le.[8]
José M. Gilgado szoftverfejlesztő szerint a törvény a 21. században is aktuális, és alkalmazható a szoftverfejlesztésben. Gyakran megfigyelte, hogy a fejlesztők újra és újra használják ugyanazokat az eszközöket a legkülönfélébb problémák megoldására. Megállapítása szerint ez a komfortzónához való ragaszkodás, hogy elkerüljék a kockázatot. A probléma az, hogy ha mindig ugyanazokhoz az eszközökhöz ragaszkodnak, akkor nem fog fejlődni a tudásuk, nem tudják összehasonlítani más eszközökkel, amelyek lehet, hogy jobbak. Ide tartozhat egy új programozási nyelv megtanulása. Megemlíti, hogy a RubyMotion lehetővé teszi a kevéssé ismert nyelv beburkolását egy ismerős nyelvbe, bár használatát nem javasolja, mivel nem segíti az új nyelv gyakorlását és használatát, így azt a programozó nem is fogja megtanulni.[9]
Pedagógia[szerkesztés]
2016-ban egy megfigyelő szerint a kalapács törvénye volt a legkevésbé tárgyalt törvény a pedagógiában, habár a legfontosabb figyelmeztetés a pedagógiáról szóló vitákban. Véleménye szerint ezért is óvatosnak kell lenni az új módszerekkel: Hányszor olvassuk, hogy az új eszköz mindent megváltoztat a pedagógiában? Tudjuk, hogy ez nem igaz, még ha az illető meg is van győződve a maga igazáról. Egyes nevelők azt mondják: Tanítsuk meg az összes gyereket kódolni.[10]
Kapcsolódó fogalmak[szerkesztés]
A szűklátókörűség egy másik kifejeződése az, amikor az illető csak a saját szakmájának szemszögéből látja a dolgokat. Ennek egy speciális fajtája, amikor a döntéshozók csak a saját szakmájukat veszik figyelembe a döntések meghozásakor.
Története[szerkesztés]
Az angol "a Birmingham screwdriver" (Birmingham csavarhúzó) a kalapácsra használt kifejezés, ami legalább egy évszázaddal korábbról ismert, mint Maslow és Kaplan.[11]
1868-ban egy londoni hetilap, a Once a Week írt a megfigyelésről: Adj egy fiúnak egy kalapácsot és egy vésőt; és tantsd meg, hogy lehet őket használni. Ekkor elkezdi ütögetni az ajtólapokat, kivésni az ablakkeretek sarkait és a zsalukat, egészen addig, amíg meg nem tanítod jól használni, és tevékenységét korlátok közé szorítani.[12]
Abraham Kaplan[szerkesztés]
Abraham Kaplan 1964-ben jelentette meg írásban a következőt: Adj egy fiúnak egy kalapácsot, és azt fogja, hinni, hogy minden kalapálást igényel, amivel találkozik. Ezt a szerszám törvényének nevezte.[13]
1962-ben Abraham Kaplan filozófiaprofesszor az American Educational Research Association bankettjén, az UCLA által biztosított helyszínen tartott beszédében már megemlítette a fenti felismerést. A háromnapos eseményről a Journal of Medical Education egy cikke számolt be. Eszerint Kaplan sürgette, hogy a kutatók mindig jól gondolják meg, hogy mely kutatási módszereket választják. Mivel az, hogy bizonyos módszerek kézenfekvők, vagy ezt tanulták, még nem biztosítja, hogy ezek a módszerek megfelelőek lesznek minden problémára. Ezután említette meg a szerszám törvényét.
Kaplan a The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science (1964) cikkében is megemlítette a szerszám törvényét a kutatással kapcsolatban. Nem meglepő, hogy a kutatók úgy fogalmazzák meg a problémafelvetést, ahogy azt azok a technikák igénylik, amelyekben ők járatosak. A The Library Quarterly egy 1964-es cikkében ismét idézte a törvényt, egy hasonló megfogalmazással a tudomány szempontjából.[12]
Tomkins és Colby[szerkesztés]
Az 1963-ban megjelent Computer Simulation of Personality: Frontier of Psychological Theory című esszégyűjteményben Silvan Tomkins arra jutott, hogy van egy tendencia, hogy ahelyett, hogy az eszközöket igazítanák a munkákhoz, a munkákat igazítják az eszközökhöz. Ha valakinek kalapácsa van, akkor szögeket keres; ha pedig adott tárkapacitású számítógépe, de érzelmek nélkül, akkor inkább emlékezéssel és problémamegoldással foglalkozik, mint érzelmekkel. Kenneth Mark Colby ugyanebben a könyvben ezt írta: Ezt állítja a szerszám első törvénye: Ha egy fiúnak adsz egy kalapácsot, akkor hirtelen azt hiszi, hogy mindent meg kell kalapálnia. A számítógép-program lehet a mi kalapácsunk, de ki kell próbálnunk. Nem lehet csak karosszékben gondolkodni arról, hogy lesz-e értéke.[12]
Abraham Maslow[szerkesztés]
Maslow kalapácsa, népszerűen: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, és ennek változatai 1966-ban jelent meg Maslow The Psychology of Science című könyvében. Abraham Maslow autómosó gépekről írt, amelyek bonyolult és kifinomult gépek, de mindent megmosandó autóként kezelnek. Ehhez hasonlította azt a helyzetet, amikor a kalapács az egyetlen szerszám.[2][12]
Robert Kagan[szerkesztés]
Robert Kagan történész egy 2003-ban megjelent könyvében a törvény megfordítását javasolta: Ha nincs kalapácsod, akkor nem akarod azt, hogy bármi is szögnek nézzen ki. Kagan szerint ez fejezi ki a második világháború utáni Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti katonai szemlélet különbségét.[14]
Lee Loevinger[szerkesztés]
Lee Loevinger, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság tagja 1967-ben megalkotta saját hasonló törvényét az ellenállhatatlan használatról: Ha van egy kormányzati ügynökség, akkor az azt bizonyítja, hogy valamit szabályozni kell.
Warren Buffett 1984-ben kritizálta a pénzügyi piacok tudományos tanulmányozását, mivel nem megfelelő matematikai eszközöket használtak. Szerinte a matematikai eszközökre nem lenne szükség, de mivel itt vannak az adatok, és a kutatóknak sok fáradságába került, hogy megtanulják a matematikai módszereket, azért szükségesnek tartják azokat használni.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Richard W. Brislin. Cross-Cultural Research Methods: Strategies, Problems, Applications, Environment and Culture. Springer, 73. o. (1980). ISBN 978-0-306-40367-5
- ↑ a b Abraham H. Maslow. The Psychology of Science, 15. o. (1966)
- ↑ Bruce Klatt. The ultimate training workshop handbook. McGraw-Hill Professional, 4. o. (1999). ISBN 978-0-07-038201-5
- ↑ Timothy J. Cartwright. The management of human settlements in developing countries: case studies in the application of microcomputers. Taylor & Francis, 230. o. (1990). ISBN 978-0-415-03124-0
- ↑ Winther, Rasmus Grønfeldt (2014). James and Dewey on Abstraction. The Pluralist 9 (2), p. 20 http://philpapers.org/archive/WINJAD.pdf
- ↑ a b Thomas J. McQuade. Science and Markets as Adaptive Classifying Systems, Cognition and Economics. Emerald Group Publishing, 77. o. (2006). ISBN 978-0-7623-1378-5
- ↑ Fortunes files - freebsd
- ↑ AntiPatterns: Refactoring Software, Architectures, and Projects in Crisis. Wiley, 111. o. (1998). ISBN 978-0-471-19713-3
- ↑ Avoiding the law of the instrument. Jose M . Jose M. [2022. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 23.)
- ↑ The “Law of the instrument”. The Economy of Meaning . The Economy of Meaning. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Green, Jonathon. Dictionary of Slang. Cassell (1998)
- ↑ a b c d e If Your Only Tool Is a Hammer Then Every Problem Looks Like a Nail. Quote Investigator . Quote Investigator. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Abraham Kaplan. The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science. San Francisco: Chandler Publishing Co, 28. o. (1964)
- ↑ Of Paradise and Power: America and Europe in the New World Order. Vintage Books (2004. január 1.). Hozzáférés ideje: 2017. május 8.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the instrument című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.