Arany kalapács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az eszköz törvénye, más néven arany kalapács vagy a kalapács törvénye[1] egy kognitív torzítás, aminek lényege, hogy az ismerős eszközt olyan dolgokra is megpróbálják használni, amire lennének más, jobb, de nem vagy csak kevésbé ismert eszközök. A hozzáállás tömör kifejezése: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, Abraham Maslow egy 1966-os kijelentéséből származik.[2]

A törvény megfogalmazását tulajdonítják Maslownak[3] és Abraham Kaplannak,[4][5] habár már korábban felismerték. Az, hogy ki volt az első, szintén nem egyértelmű, Buddhától Baruchig tulajdonítják mindenkinek.[6] Itt Baruch nem a próféta, hanem Bernard M. Baruch, tőzsdei spekulátor és író.[7] Mark Twainről is feltételezik, de nem található ilyen az életművében.[8]

Sharlyn Lauby szerint a megoldás az, hogy gondosan kell megválasztani azokat az eszközöket, melyekkel dolgozni fogunk. Egyes eszközök adaptálhatók, másokat viszont csak arra lehet használni, amire kitalálták őket.

Előfordulása[szerkesztés]

Pszichiátria[szerkesztés]

Az arany kalapács megfigyelhető volt éppen a pszichiátriában. Maslow korában csak két szert ismertek, a stelazine-t és a thorazine-t, amelyek antipszichotikumok voltak. Így minden pszichiátriai betegséget úgy kezeltek, mintha pszichózisok lettek volna.

Számítógép-programozás[szerkesztés]

A számítógép-programozásban az arany kalapács egy olyan ismerős technológia, amit különböző problémák megoldására használnak, habár lennének más, hatékonyabb eszközök is. Ezt az antimintát 1998-ban írták le.[9]

José M. Gilgado szoftverfejlesztő szerint a törvény a 21. században is aktuális, és alkalmazható a szoftverfejlesztésben. Gyakran megfigyelte, hogy a fejlesztők újra és újra használják ugyanazokat az eszközöket a legkülönfélébb problémák megoldására. Megállapítása szerint ez a komfortzónához való ragaszkodás, hogy elkerüljék a kockázatot. A probléma az, hogy ha mindig ugyanazokhoz az eszközökhöz ragaszkodnak, akkor nem fog fejlődni a tudásuk, nem tudják összehasonlítani más eszközökkel, amelyek lehet, hogy jobbak. Ide tartozhat egy új programozási nyelv megtanulása. Megemlíti, hogy a RubyMotion lehetővé teszi a kevéssé ismert nyelv beburkolását egy ismerős nyelvbe, bár használatát nem javasolja, mivel nem segíti az új nyelv gyakorlását és használatát, így azt a programozó nem is fogja megtanulni.[10]

Pedagógia[szerkesztés]

2016-ban egy megfigyelő szerint a kalapács törvénye a legkevésbé megvitatott törvény a pedagógiában, habár a legfontosabb figyelmeztetés a pedagógiáról szóló vitákban. véleménye szerint ezért is óvatosnak kell lenni az új módszerekkel: Hányszor olvassuk, hogy az új eszköz mindent megváltoztat a pedagógiában? Tudjuk, hogy ez nem igaz, még ha az illető meg is van győződve a maga igazáról. Néhány nevelő azt mondja: Tanítsuk meg az összes gyereket kódolni.[11]

Kapcsolódó fogalmak[szerkesztés]

A szűklátókörűség egy másik kifejeződése az, amikor az illető csak a saját szakmájának szemszögéből látja a dolgokat. Ennek egy speciális fajtája, amikor a döntéshozók csak a saját szakmájukat veszik figyelembe a döntések meghozásakor.

Története[szerkesztés]

Az angol "a Birmingham screwdriver" (Birmingham csavarhúzó) a kalapácsra használt kifejezés, ami legalább egy évszázaddal korábbról ismert, mint Maslow és Kaplan.[12]

1868-ban egy londoni hetilap, a Once a Week írt a megfigyelésről: Adj egy fiúnak egy kalapácsot és egy vésőt; és tantsd meg, hogy lehet őket használni. Ekkor elkezdi ütögetni az ajtólapokat, kivésni az ablakkeretek sarkait és a zsalukat, egészen addig, amíg meg nem tanítod jól használni, és tevékenységét korlátok közé szorítani.[13]

Abraham Kaplan[szerkesztés]

Abraham Kaplan 1964-ben jelentette meg írásban a következőt: Adj egy fiúnak egy kalapácsot, és azt fogja, hinni, hogy minden kalapálást igényel, amivel találkozik. Ezt a szerszám törvényének nevezte.[14]

1962-ben Abraham Kaplan filozófiaprofesszor az American Educational Research Association bankettjén, az UCLA által biztosított helyszínen tartott beszédében már megemlítette a fenti felismerést. A háromnapos eseményről a Journal of Medical Education egy cikke számolt be. Eszerint Kaplan sürgette, hogy a kutatók mindig jól gondolják meg, hogy mely kutatási módszereket választják. Mivel az, hogy bizonyos módszerek kézenfekvők, vagy ezt tanulták, még nem biztosítja, hogy ezek a módszerek megfelelőek lesznek minden problémára. Ezután említette meg a szerszám törvényét.

Kaplan a The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science (1964) cikkében is megemlítette a szerszám törvényét a kutatással kapcsolatban. Nem meglepő, hogy a kutatók úgy fogalmazzák meg a problémafelvetést, ahogy azt azok a technikák igénylik, amelyekben ők járatosak. A The Library Quarterly egy 1964-es cikkében ismét idézte a törvényt, egy hasonló megfogalmazással a tudomány szempontjából.[13]

Tomkins és Colby[szerkesztés]

Az 1963-ban megjelent Computer Simulation of Personality: Frontier of Psychological Theory című esszégyűjteményben Silvan Tomkins arra jutott, hogy van egy tendencia, hogy ahelyett, hogy az eszközöket igazítanák a munkákhoz, a munkákat igazítják az eszközökhöz. Ha valakinek kalapácsa van, akkor szögeket keres; ha pedig adott tárkapacitású számítógépe, de érzelmek nélkül, akkor inkább emlékezéssel és problémamegoldással foglalkozik, mint érzelmekkel. Kenneth Mark Colby ugyanebben a könyvben ezt írta: Ezt állítja a szerszám első törvénye: Ha egy fiúnak adsz egy kalapácsot, akkor hirtelen azt hiszi, hogy mindent meg kell kalapálnia. A számítógép-program lehet a mi kalapácsunk, de ki kell próbálnunk. Nem lehet csak karosszékben gondolkodni arról, hogy lesz-e értéke.[13]

Abraham Maslow[szerkesztés]

Maslow kalapácsa, népszerűen: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, és ennek változatai 1966-ban jelent meg Maslow The Psychology of Science című könyvében. Abraham Maslow autómosó gépekről írt, amelyek bonyolult és kifinomult gépek, de mindent megmosandó autóként kezelnek. Ehhez hasonlította azt a helyezetet, amikor a kalapács az egyetlen szerszám.[13][2]

Robert Kagan[szerkesztés]

Robert Kagan történész egy 2003-ban megjelent könyvében a törvény megfordítását javasolta: Ha nincs kalapácsod, akkor nem akarod azt, hogy bármi is szögnek nézzen ki. Kagan szerint ez fejezi ki a második világháború utáni Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti katonai szemlélet különbségét.[15]

Lee Loevinger[szerkesztés]

Lee Loevinger, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság tagja 1967-ben megalkotta saját hasonló törvényét az ellenállhatatlan használatról: Ha van egy kormányzati ügynökség, akkor az azt bizonyítja, hogy valamit szabályozni kell.

Warren Buffett 1984-ben kritizálta a pénzügyi piacok tudományos tanulmányozását, mivel nem megfelelő matematikai eszközöket használtak. Szerinte a matematikai eszközökre nem lenne szükség, de mivel itt vannak az adatok, és a kutatóknak sok fáradságába került, hogy megtanulják a matematikai módszereket, azért szükségesnek tartják azokat használni.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Richard W. Brislin. Cross-Cultural Research Methods: Strategies, Problems, Applications, Environment and Culture. Springer, 73. o. (1980). ISBN 978-0-306-40367-5 
  2. a b Abraham H. Maslow. The Psychology of Science, 15. o. (1966) 
  3. Bruce Klatt. The ultimate training workshop handbook. McGraw-Hill Professional, 4. o. (1999). ISBN 978-0-07-038201-5 
  4. Timothy J. Cartwright. The management of human settlements in developing countries: case studies in the application of microcomputers. Taylor & Francis, 230. o. (1990). ISBN 978-0-415-03124-0 
  5. Winther, Rasmus Grønfeldt (2014). James and Dewey on Abstraction. The Pluralist 9 (2), p. 20 http://philpapers.org/archive/WINJAD.pdf
  6. Thomas J. McQuade. Science and Markets as Adaptive Classifying Systems, Cognition and Economics. Emerald Group Publishing, 77. o. (2006). ISBN 978-0-7623-1378-5 
  7. Fortunes files - freebsd
  8. Thomas J. McQuade. Science and Markets as Adaptive Classifying Systems, Cognition and Economics. Emerald Group Publishing, 77. o. (2006). ISBN 978-0-7623-1378-5 
  9. AntiPatterns: Refactoring Software, Architectures, and Projects in Crisis. Wiley, 111. o. (1998). ISBN 978-0-471-19713-3 
  10. Avoiding the law of the instrument. Jose M Dev . Jose M Dev. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  11. The “Law of the instrument”. The Economy of Meaning . The Economy of Meaning. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  12. Green, Jonathon. Dictionary of Slang. Cassell (1998) 
  13. a b c d e If Your Only Tool Is a Hammer Then Every Problem Looks Like a Nail. Quote Investigator . Quote Investigator. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  14. Abraham Kaplan. The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science. San Francisco: Chandler Publishing Co, 28. o. (1964) 
  15. Of Paradise and Power: America and Europe in the New World Order. Vintage Books (2004. január 1.). Hozzáférés ideje: 2017. május 8. 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the instrument című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.