Arany(III)-oxid
Arany(III)-oxid | |
IUPAC-név | Arany(III)-oxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1303-58-8 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Au2O3 |
Moláris tömeg | 441,93 g/mol |
Megjelenés | barna színű, szilárd |
Sűrűség | 3,6 g/cm³ 20 °C-on[1] |
Olvadáspont | 150 °C körül aranyra és oxigénre bomlik[1] |
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | rombos[2] |
Tércsoport | Fdd2[2] |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1] |
R mondatok | (nincs R-mondat)[1] |
S mondatok | (nincs S-mondat)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az arany(III)-oxid az arany legstabilabb oxidja. Képlete Au2O3. Barna színű, vízben oldhatatlan por.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Vízben oldhatatlan, de tömény sósavban feloldódik, ekkor arany(III)-kloriddá alakul.
Tömény lúgok is oldják, ekkor aurátok képződnek.
Ha hevítik, 150 °C körül elemeire (aranyra és oxigénre) bomlik.
Előállítása
[szerkesztés]Arany(III)-oxid előállításához először arany(III)-klorid oldathoz nátrium-karbonátot adnak. Ekkor arany(III)-hidroxid (Au(OH)3) csapadék válik le. Az arany(III)-hidroxid egy sárgásbarna színű vegyület, ha enyhén hevítik, arany(III)-oxiddá alakul. Arany(III)-oxid válik ki akkor is, ha az arany(III)-kloridot forró kálilúgban oldják, majd kénsavat adnak hozzá.
Felhasználása
[szerkesztés]Az arany(III)-oxid porcelán aranyozására használható, ugyanis a porcelán kiégetésekor elbomlik és arany marad vissza. Felhasználják még aranyozó folyadékok készítésére is.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Az arany(III)-oxid biztonsági adatlapja (Alfa-Aesar)[halott link]
- ↑ a b Jones, P. G. (1979). „Gold(III) oxide”. Acta Crystallographica Section B 35, 1435. o. DOI:10.1107/S0567740879006622.