Aragóniai nyelvtan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az aragóniai nyelv a spanyolországi Aragónia (Aragón) és Navarra (Nabarra) tartományokban beszélt újlatin nyelv(változat). Sokáig csak a spanyol nyelv egyik északi dialektusának tekintették, de több mint egy évtizede a spanyol mellett hivatalosan is használhatóvá vált Aragóniában. Hang- és alaktanilag átmenetet képez a spanyol és a katalán nyelv között. Érdekesség, hogy amennyiben azon nyelvészek véleményét vesszük alapul, akik az aragóniait külön nyelvnek tekintik, úgy hagyományosan az „első spanyol nyelvemlékek”-nek tekintett San Millán-i glosszák valójában aragóniai nyelven íródtak.

Kiejtés és írás[szerkesztés]

Az aragóniai nyelv kiejtését és írását a I Congreso ta la Normalizazión del l'Aragonés 1987-es uescai (Huesca) ülése határozta meg. A kongresszus előtt az aragóniai irodalom a spanyol helyesírást követte.

A jelenlegi írás a lehetőségekhez mérten fonetikus, két kivételtől eltekintve: az aber ige egyes alakjaiban előforduló h mindig néma (ha, has, han, he), hasonlóan a nem magánhangzóval kezdődő szó előtt álló főnévi igenév -r végződéséhez.

Az ábécé[szerkesztés]

Az aragóniai ábécé: a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ll, m, n, ñ, o, p, qu, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

A betűk nevei: a, be, ca, che, de, e, fe, gue, hache, i, jota, que, le, lle, me, ne, ñe, o, pe, cu, re, se, te, u, ube, ube doble, xe, ye, zeda.

Helyesírás[szerkesztés]

Fontos tudni, hogy a c csak a, o, u és mássalhangzó előtt áll, egyéb esetben, e, i előtt qu-t írunk. Hasonlóan e, i előtt a [g] hang írásképe gu lesz. Ugyanakkor, ha e, i előtt meg kívánjuk tartani az u hang ejtését, akkor ü-nek írjuk.

A j, k, v, w csak idegen eredetű nevekben fordul elő, kiejtésük megegyezik az átadó nyelv kiejtésével.

Kiejtés[szerkesztés]

Magánhangzók[szerkesztés]

  • a: palócos, rövid á [a]: ziudá [θju'da]
  • e: zárt, rövid é [e]: ixe ['iʃe]
  • i: magyar i [i]: ista ['ista]
  • o: nyílt, kissé a-szerű o [ɔ]: mozet [mɔ'θet]
  • u: magyar u [u]: suyo ['sujɔ]

Kettőshangzók[szerkesztés]

Az i, u hangok (e, i előtt az ü is), ha magánhangzó mellé kerülnek, félhangzóvá válnak [j], [w]: piez [pjeθ], boira ['bɔjra], augua ['awgwa].

Mássalhangzók[szerkesztés]

A mássalhangzók közül a b, d, f, g, l, m, n, p, t kiejtése megegyezik a magyaréval: [b], [d], [g], [l], [m], [n], [p], [t]: boira ['bɔjra], cordeno [kɔr'denɔ], agora [a'gɔra], balons ['balɔns], ombre ['ɔmbre], gran [gran], pon [pɔn], maitín [maj'tin]. A többi betű kiejtése:

  • c: magyar k [k]: can [kan]
  • ch: magyar cs [t͡ʃ]: chenta ['t͡ʃenta]
  • h: mindig néma [-]: ha [a]
  • ll: lágy l [ʎ]: triballo [tri'baʎɔ]
  • ñ: magyar ny [ɲ]: caña ['kaɲa]
  • qu: magyar k [k]: quí [ki]
  • r: szó elején erősen pergetett r [r:], szó végén nem magánhangzóval kezdődő szó előtt (többes számban is) néma [-], egyébként magyar r [r]: rematar [r:ema'ta(r)], flors [flɔs] trobar [trɔ'ba(r)]
  • s: magyar sz [s]: casa ['kasa]
  • x: magyar s [ʃ]: estixeras [esti'ʃeras]
  • y: magyar j [j]: yo [jo]
  • z: mint az angol think th-ja [θ]: piez [pjeθ]

Hangsúly[szerkesztés]

Az aragóniai szavak általában az utolsó előtti szótagjukon hangsúlyosak, ha magánhangzóra és -n-re végződnek. Mássalhangzóra (kivéve -n-re) végződő szavak véghangsúlyosak. Az egyéb eseteket ékezet jelöli.

A névszók nemei[szerkesztés]

Az aragóniai névszók két csoportba sorolhatóak: hímneműek és nőneműek közé. Legtöbb esetben a szavak névelőjéből és véghangzójából megállapíthatjuk a nemét.

Végződés alapján a következő ismérvek alapján dönthetünk:

  • A hímnemű szavak mássalhangzóra, vagy -o, -e hangokra végződnek: piez (lábak), triballo (munka), ombre (ember).
  • A nőnemű szavak végződése általában -a: agora (piactér).

A nőnemű szavakat úgy képezzük, hogy a magánhangzóra végződő főnevek záróhangját -a-ra cseréljük, a mássalhangzóra végződőknél pedig egyszerűen hozzácsatoljuk az -a-t. Pl.: mesache (fiú) - mesacha (lány), fillo (vki fia) - filla (vki lánya), berde - berda (zöld), chirmán (fiútestvér) - chirmana (lánytestvér), choben - chobena (fiatal). Esetenként tőhangváltozás is előfordul: can (kankutya) - caña (szukakutya), bel - bella (szép).

Néhány főnév esetében külön szó van a két nemre: ombre (férfi) - muller (asszony), pai (apa) - mai (anya), masto (hím) - fembra (nőstény).

Melléknevek között sok olyat találunk, amelyek nem változnak nemek szerint: azul (kék), feliz (boldog), breu (rövid), stb.

Néhány kivételtől eltekintve ezek a szabályok és a névelő ismerete egyértelművé teszi az adott névszó nemét.

A névelők[szerkesztés]

A határozott névelők[szerkesztés]

Normál esetben a névszók a következő névelőket kaphatják:

  • Hímnemű egyes számban o, többes számban os: o triballo (a munka); os triballos (a munkák).
  • Nőnemű egyes számban a, többes számban as: a casa (a ház); as casas (a házak).

Ha a szó a névelőnek megfelelő magánhangzóval kezdődik, akkor mindkét nemben a l' névelőt használjuk, melyet egybeírunk az adott szóval: l'ombre (az ember), l'augua (a víz).

Ha egy szó a névelőnek megfelelő hanggal végződik, és ez után áll a névelő, akkor az minden esetben la, lo, las, los alakúra változik: trayeba la chenta (hozom az ebédet), prenzipio lo triballo (elkezdem a munkát).

A határozott névelő összeolvadhat az előtte álló, magánhangzóra végződő elöljárószó: de (birtokviszony) - d'a, d'o, d'as, d'os; ta (-hoz, -hez, -höz) - t'a, t'o, t'as, t'os.

A határozatlan névelők[szerkesztés]

Hasonló módon osztályozzuk a határozatlan névelőket is, melyek: un, una, unos, unas: un siñal (egy jel), una muller (egy asszony); unos mesaches (néhány fiú), unas biellas (néhány öregasszony). A többes számú alakok jelentése "néhány". Csak a de elöljáróval olvadnak össze: d'un, d'una, d'unos, d'unas - a fabla d'un país (egy ország nyelve).

A főnevek és a melléknevek[szerkesztés]

A főnevekre és melléknevekre is a fent leírtak vonatkoznak.

A többes számuk képzésének alapszabálya: a szavakhoz egy -s ragot illesztünk, ez jelzi a többes számot: can (kutya) - cans (kutyák), boira (felhő) - boiras (felhők), gran (nagy) - grans (nagyok). Jegyezzük meg, hogy a szóvégi -r többes számban sem hangzik: flor [flɔ] (virág) - flors [flɔs] (virágok).

Rendhagyó többes számok:

  • Az -ero végű szavak többes száma -ers [es] lesz: cordero (birka) - corders (birkák), minero (bányász) - miners (bányászok).
  • A -t, -d végű szavak többes számában a -t, -d betűket -z-re cseréljük: mozet (fiatal) - mozez (fiatalok). Hasonlóan -z többesjelet kapnak a hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak is (ezek már elvesztették a -t, -d végződésüket): pie (láb) - piez (lábak), ziudá (város) - ziudaz (városok).
  • A susogóhangokra (-ch, -s, -x, -z) végződő szavak -es ragot kapnak: reloch (óra(mű)) - reloches (órák), aragonés (aragóniai) - aragoneses (aragóniaiak), pex (hal) - pexes (halak), zorz (egér) - zorzes (egerek).

Számos szó csak többes számú alakban létezik: balons (nadrág), diners (pénz), estixeras (olló). Vannak azonban olyan többes számú szavak is , melyeknek jelentése egyes számú: bateaguas (esernyő), birabolas (pillangó).

Névmások[szerkesztés]

Személyes névmások[szerkesztés]

Az alanyesetű személyes névmások a következők: yo, tu, él/ella; nusatros/nusatras, busatros/busatras, ellos/ellas. Ezeket használjuk elöljárók után is. A magázó forma a busté, bustez, mely harmadik személyű igével áll: Qué fa busté? (Mit csinál Ön/Maga?). Emelkedett hangú beszédekben előfordul az ősi bos névmás is, második személyű igével: Siga como bos queraz. (Kb.: Érezze magát jól.)

A tárgyesetű alakok: me, te, lo/la/en - le, nos/mos, bos/tos, los/las/en - les. Az en (és többi alakjai: ne, 'n, n') általános tárgyként használható: Cuántos en tiens? - No en tiengo pon. (Mennyid van? - Nincs semmim {belőle}.) A le, les indirekt tárgyi alakok. A nos/mos, bos/tos nyelvjárási változatok, az utóbbiak a kelet-aragóniaiban használatosak.

Birtokos névmások[szerkesztés]

A birtokos névmásokat nemben és számban egyeztetni kell a vonatkozó szóval. Alakjai:

  Egyes szám Többes szám
1. sz. (o) mío, (a) mía(os) míos, (as) mías (o) nuestro, (a) nuestra(os) nuestros, (as) nuestras
2. sz. (o) tuyo, (a) tuya(os) tuyos, (as) tuyas (o) buestro, (a) buestra(os) buestros, (as) buestras
3. sz. (o) suyo, (a) suya(os) suyos, (as) suyas (o) suyo, (a) suya(os) suyos, (as) suyas

Példák:

  • Ista ye a mía cambra; ixa ya a buestra. (Ez az én szobám, az a tiéd.)
  • Quí ye o pai de Chuan? Ixe ye o suyo pai. (Ki János apja? Az/ő az ő apja.)
  • Yo estié en o suyo chardín. (Az ő kertjében voltam.)

Létezik a birtoklás kifejezésének egy másik formája, ez a de (d') elöljáróval történik. Elsősorban E. 3.-ban használatos, a birtokos személyének pontosabb meghatározása végett. Példák: o mío libro = o libro de yo (a könyvem), l'auto d'ella = o suyo auto (az ő {hn} autója).

Visszaható névmás[szerkesztés]

Csak harmadik személyben van önálló alakja: se, sen, más személynél a személyes névmás tárgyesetű alakjait használjuk. Ha visszaható igéhez tartozik, akkor kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Példák: Teneba que rasurar-se. (Meg kellett borotválkoznia.), Abioron d'espullar sen. (Le kellett vetkőznie.)

Mutató névmások[szerkesztés]

A közelre mutató névmások, melyek a beszélőre vonatkozva közel vannak: iste, ista, istos, istas (ez, ezek). A távolra mutató névmások, melyek a beszélőre vonatkozva távol vannak: ixe, ixa, ixos, ixas (az, azok). Mindkét formának van egy semlegesnemű változata (isto, ixo), ezeket az angol it névmáshoz hasonlóan használjuk, általában önállóan. Példák:

  • Iste auto ye royo. (Ez az autó piros.)
  • Ixa casa ye berda. (Ez a ház zöld.)
  • Qué ye ixo? (Mi ez?)
  • Iste ye o mío chirmán. (Ez a testvérem.)
  • Quí dizió isto? (Ki mondta ezt?)
  • Tornar ta casa: ixo ye o que quiero. (Hazamenni: ez az, amit akarok)

Névmások kombinációja[szerkesztés]

Ha egy mondaton belül egymás mellé kerül a tárgyas és a személyes névmás, akkor az első két személyben a sorrend: tárgyas névmás - személyes névmás; ha az ige után állnak, akkor kötőjelekkel kapcsoljuk őket az igéhez: Lo te dizié. (Mondtam neki azt.), Yera dando-la-me. (Nekem adta azt.), Los mos ferán maitín. (Ők csinálják nekünk azt.), Remera trayer-las-te! (Emlékeztess, hogy hozd magaddal.)

Harmadik személyben a sorrend fordított: Da-les-ne agora mesmo! (Add most nekik!), No le'n querió amprar. (Nem akarta kölcsönkérni tőle.)

A visszaható névmások - az en kivételével - a tárgyi névmás után állnak: Tos sen dioron a conoxer. (Próbálják megértetni magukat veled.), No me se'n da cosa! (Ne törődj vele!)

Az ige[szerkesztés]

Az igék általában önállóan állnak, mivel kifejezik a beszélő személyét, az alanyt nem kell kitenni.

Szabályos igék[szerkesztés]

Az aragóniaiban három igeragozás van, főnévi igenevük alapján különböztethetők meg: 1. ragozás: -ar, 2. ragozás: -er, 3. ragozás: -ir. A fénévi igenevet akkor használjuk, ha egy igét főnévi értelemben kívánunk használni: Ye difízil de dizir. (Nehéz elmondani.), Queremos crompar ixa casa. (Meg akarjuk venni azt a házat.), No te sintié plegar. (Nem hallottalak jönni.)

A következőkben a trobar (keresni), meter (tenni), bibir (élni) igéken keresztül ismerkedünk meg az igealakokkal.

Kijelentő mód - Jelen idő[szerkesztés]

Kifejezi a jelen idejű mindennapos cselekvést, a pillanatnyi cselekvést, valamint a "történelmi jelent" (ez utóbbit magyarra múlt időfel fordítjuk).

  • trobar: trobo, trobas, troba, trobamos, trobaz, troban
  • meter: meto, metes, mete, metemos, metez, meten
  • bibir: bibo, bibes, bibe, bibimos, bibiz, biben

Példák:

  • Biengo astí toz os chuebes. (Idejövök minden csütörtökön.)
  • Qué fas? (Mit csinálsz {éppen}?)
  • Zésar muere en o 44 antis de Cristo. (Caesar i. sz. 44-ben halt meg.)

Kijelentő mód - Múlt idő[szerkesztés]

Ez az igeidő fejezi ki a múltban megtörtént általános cselekvéseket.

  • trobar: trobé, trobés, trobó, trobemos, trobez, troboron/trobón
  • meter: metié, metiés, metió, metiemos, metiez, metioron/metión
  • bibir: bibié, bibiés, bibió, bibiemos, bibiez, bibioron/bibión

A keleti nyelvjárásban ezt az igeidőt az anar jelen idejének és az adott ige főnévi igenevének kapcsolatával képzik.

Példák:

  • La trobé ayere. (Tegnap megtaláltam őt.)
  • Nunca pleguez astí. (Sosem értél ide.)
  • No te beyoron/beyón en a chunta. (Nem láttalak a találkozón.)
  • Ixo lo ban rematar fa muito tiempo. (Már régen befejezték.)

Kijelentő mód - Folyamatos múlt idő[szerkesztés]

Ez az igeidő fejezi ki a múltban egy adott pillanatban megtörtént cselekvéseket.

  • trobar: trobaba, trobabas, trobaba, trobábanos, trobabaz, trobaban
  • meter: meteba, metebas, meteba, metébanos, metebaz, meteban
  • bibir: bibiba, bibibas, bibiba, bibibanos, bibibaz, bibiban

Példák:

  • Allora no lo sabébanos. (Nem tudtam akkor.)
  • Estudeaba dreito cuan la conoxié. (Jogot tanult, mikor megismerkedtünk.)
  • De nino chugaba en ista calle. (Gyerekként ebben az utcában szoktunk játszni.)

Kijelentő mód - Jövő idő[szerkesztés]

Ez az igeidő fejezi ki a jövő idejű cselekvéseket.

  • trobar: trobaré, trobarás, trobará, trobaremos, trobarez, trobarán
  • meter: meteré, meterás, meterá, meteremos, meterez, meterán
  • bibir: bibiré, bibirás, bibirá, bibiremos, bibirez, bibirán

Ezt az igeidőt az aber jelen idejének és az adott ige főnévi igenevének kapcsolatával is képzik.

Példák:

  • Maitín plegarán. (Holnap érkeznek.)
  • No bibirás ta cutio. (Nem fogsz örökké élni.)

Feltételes mód[szerkesztés]

Ez az igeidő fejezi ki a feltételes cselekvéseket.

  • trobar: trobarba, trobarbas, trobarba, trobárbanos, trobarbaz, trobarban
  • meter: meterba, meterbas, meterba, metérbanos, meterbaz, meterban
  • bibir: bibirba, bibirbas, bibirba, bibírbanos, bibirbaz, bibirban

Külső hatásra igen széles körben használják a spanyolos alakokat: trobaría, trobarías, trobaría, trobaríanos, trobaríaz, trobarían, …

Példák:

  • Me cuacarba tastar-lo. (Szeretném megkóstolni.)
  • Dengún no poderba fer-lo-millor. (Senki sem csinálná jobban.)

Kötő mód - jelen idő[szerkesztés]

  • trobar: trobe, trobes, trobe, trobemos, trobez, troben
  • meter: meta, metas, meta, metamos, metaz, metan
  • bibir: biba, bibas, biba, bibamos, bibaz, biban

Példák:

  • Si yo estase tu, no dizirba cosa. (A helyedben nem szólnék semmit. tkp: "ha én lennék te…")
  • Sisquiera no se faigan mal! (Kívánom, hogy ne legyen semmi bajuk.)

Kötő mód - múlt idő[szerkesztés]

  • trobar: trobase, trobases, trobase, trobásenos, trobasez, trobasen
  • meter: metese, meteses, metese, metésenos, metesez, metesen
  • bibir: bibise, bibises, bibise, bibísenos, bibisez, bibisen

Példák:

  • Sisquiá plebese! (Szereném, ha esne.)
  • Si no bibisez tan lexos… (Ha nem élnél olyan messze…)

Felszólító mód[szerkesztés]

Csak második személyben használjuk! Más esetekben a kötő mód alakjati használjuk.

  • trobar: troba, trobaz
  • meter: mete, metez
  • bibir: bibe, bibiz

Példák:

  • Dixa-me estar! (Legyek!)
  • Traye-lo ya! (Hozd már!)
  • Sigamos an debemos estar! (Legyünk ott, ahol lennünk kell!)

Határozói igenév[szerkesztés]

Akkor használjuk, ha az igét határozóként akarjuk használni.

  • trobar: trobando, a keleti nyelvjárásokban: trobán
  • meter: metendo, a keleti nyelvjárásokban: metén
  • bibir: bibindo, a keleti nyelvjárásokban: bibín

Példák:

  • En rematando a faina, marcharemos. (Munkánk befejetével el fogunk menni.)
  • Lo consiguió fochando ambute. (Kemény munkával szerezte meg.)

Múlt idejű melléknévi igenév[szerkesztés]

Akkor használjuk, ha az igét melléknévként akarjuk használni. Nemek szerint két alakja van.

  • trobar: trobau/trobato - trobada/trobata
  • meter: metiu/metito - metida/metita (erős alak: meso - mesa)
  • bibir: bibiu/bibito - bibida/bibita

Példák:

  • Ista ye a pata crebada. (Ez egy törött láb.)
  • No lo eban leyiu encara. (Még nem olvasták el.)
  • Dito isto, se'n fue. (Ezt modta és elment.)

Összetett igealakok[szerkesztés]

A tranzitív igék összetett alakjait az aber ige és a főige múlt idejű melléknévi igenévi alakjával képezzük. A nem tranzitív igék egy részénél ugyanígy járunk el, de itt a segédige az estar lesz. Példák: He trobau. (Megtaláltam.), Zilia ya se'n ye ida. (Zilia már elment.)

Figyeljünk a múlt idejű melléknévi igenév használatára: Han bendid as todas as güellas que teneban. (Eladták az összes birkájukat, amijük volt.)

  • Kijelentő mód - befejezett jelen idő: he, has, ha, emos, ez, han + trobau/meso/bibiu. Kifejezések: plegar de vagy rematar de: Plego de dizir-lo-te. (Éppen most mondtam neked.); lebar fendo (dende fa): Lebamos estudeanto dende as güeito. (Nyolc óra óta tanultunk.), No la he bisto dende fa zinco ańadas. (Öt éve nem láttam őt.)
  • Kijelentő mód - régmúlt idő: eba, ebas, eba, ébamos, ebaz, eban + trobau/meso/bibiu. Ritkábban használt alakok: abié, abiés, abió, abiemos, abiez, abioron/abión + trobau/meso/bibiu.
  • Kijelentő mód - befejezett jövő idő: abré, abrás, abrá, abremos, abrez, abrá + trobau/meso/bibiu.
  • Feltételes mód - befejezett jelen idő: aberba, aberbas, aberba, abérbanos, aberbaz, aberban + trobau/meso/bibiu.
  • Kötő mód - befejezett jelen idő: aiga, aigas, aiga, aigamos, aigaz, aigan + trobau/meso/bibiu.
  • Kötő mód - régmúlt idő: ese, eses, ese, ésenos, esez, esen + trobau/meso/bibiu.
  • Befejezett főnévi igenév: aber + trobau/meso/bibiu.
  • Befejezett határozói igenév: abendo + trobau/meso/bibiu.

Rendhagyó igék[szerkesztés]

Estar - lenni[szerkesztés]

Az estar igével általában a létezést fejezzük ki, de szerepe van a szenvedő szerkezetben is.

  • Kijelentő mód - jelen idő: soi, yes, ye, semos, soz, son
  • Kijelentő mód - múlt idő: yera, yeras, yéranos, yeraz, yeran
  • Kijelentő mód - folyamatos múlt idő: estié, estiés, estió, estiemos, estiez, estioron/estión (keleten: boi estar, bas estar, ba estar, bam estar, baz estar, ban estar)
  • Kijelentő mód - jövő idő: estaré, estarás, estará, estaremos, estarez, estarán (használják a spanyolos formát is: seré, serás, será, seremos, serez, serán)
  • Feltételes mód: estarba, estarbas, estarba, estárbanos, estarbaz, estarbán (használják a spanyolos formát is: estaría/sería, estarías/serías, estaría/sería, estaríanos/seríanos, estaríaz/seríaz, estarían/serían)
  • Kötő mód - jelen idő: siga, sigas, siga, sigamos, sigaz, sigan
  • Kötő mód - múlt idő: estase, estases, estase, estásenos, estasez, estasen
  • Felszólító mód: sé, sez
  • Határozói igenév: estando
  • Múlt idejű melléknévi igenév: estau/estato - estada/estata

Aber - bírni[szerkesztés]

Az aber igét általában segédigeként használjuk (múlt idejű melléknévi igenévvel), de előfordul más esetben is: Emos triballau muito. (Keményen dolgoztunk.), Abié de dixar o triballo. (Fel kellett adnom a munkahelyemet.), Eban una casa en ixe puesto. (Van egy háza azon a helyen.)

  • Kijelentő mód - jelen idő: he, has, ha, emos, ez, han
  • Kijelentő mód - múlt idő: eba, ebas, eba, ébanos, ebaz, eban
  • Kijelentő mód - folyamatos múlt idő: abié, abiés, abió, abiemos, abiez, abioron/abión (keleten: boi aber, bas aber, ba aber, bam aber, baz aber, ban aber)
  • Kijelentő mód - jövő idő: abré, abrás, abrá, abremos, abrez, abrán
  • Feltételes mód: aberba, aberbas, aberba, abérbanos, aberbaz, aberban (használják a spanyolos formát is: abría, abrías, abría, abríanos, abríaz, abrían)
  • Kötő mód - jelen idő: aiga, aigas, aiga, aigamos, aigaz, aigan
  • Kötő mód - múlt idő: ese, eses, ese, ésenos, esez, esen
  • Felszólító mód: az abe, abez alakokat ritkán használják, helyettük a tiene tu, tenez busatros használatos.
  • Határozói igenév: abendo
  • Múlt idejű melléknévi igenév: abiu/abito - abida/abita

Fer - tenni, csinálni[szerkesztés]

A fer igét általában a magyar "tenni, csinálni, készíteni, stb." jelentésben használatos, ritkán előfordul speciális jelentéssel is: Qué febaz con ixos trastes? (Mit csináltál azzal a szerszámmal?), A yaya mos fazié lamins. (A nagymama sütött nekünk süteményt.), Cuanto más escribe, pior lo fa. (Minél többet ír, annál roszzabban csinálja.). A fa + időkifejezés fordítása: plegoron fa tres diyas (három nappal ezelőtt érkeztek).

  • Kijelentő mód - jelen idő: foi, fas, fa, femos, fez, fan
  • Kijelentő mód - múlt idő: feba, febas, feba, fébanos, febaz, feban
  • Kijelentő mód - folyamatos múlt idő: fazié, faziés, fazió, faziemos, faziez, fazioron/fazión (keleten: boi fer, bas fer, ba fer, bam fer, baz fer, ban fer)
  • Kijelentő mód - jövő idő: feré, ferás, ferá, feremos, ferez, ferán
  • Feltételes mód: ferba, ferbas, ferba, férbanos, ferbaz, ferban (használják a spanyolos formát is: fería, ferías, fería, feríanos, feriaz, ferían)
  • Kötő mód - jelen idő: faiga, faigas, faiga, faigamos, faigaz, faigan
  • Kötő mód - múlt idő: fese, feses, fese, fésenos, fesez, fesen
  • Felszólító mód: fe, fez
  • Határozói igenév: fendo
  • Múlt idejű melléknévi igenév: feito

Néhány kifejezés: fer mal (fájni, fájdalmat érezni), fer goyo (boldognak lenni), fer-se biello (megöregedni), fer prebo (jól lenni), fer a figa (vidámnak lenni).