Antropikus elv

Az asztrofizikában és a kozmológiában az antropikus elv (a görög anthropos után, jelentése "emberi") egy filozófiai gondolat, amely szerint a fizikai univerzum megfigyelhetőségének kompatibilisnek kell lennie egy őt megfigyelő tudatos élet létrejöttével, vagyis megfigyelések csak abban az univerzumban lehetségesek, amely képes megfigyelőket létrehozni. Az antropikus elv támogatói azt állítják, hogy ez az elv megmagyarázza, miért van Univerzumnak annyi ideje és miért rendelkezik pont olyan fizikai paraméterekkel, amelyek épp lehetővé teszik benne a tudatos élet létrejöttét. Ha bármelyikük jelentősen más lett volna, senki sem lett volna jelen, hogy megfigyeléseket tegyen. Az antropikus érvelést arra használták, hogy választ adjanak arra a kérdésre, miért veszik fel bizonyos mért fizikai állandók azokat az értékeket, amelyeket, ahelyett, hogy más, önkényes értékeket vennének fel, és hogy megmagyarázzák azt a benyomást, hogy az univerzum finoman hangolt az élet létezésére.^[1]

„Antropikus Elv: Az Univerzumnak olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az élet fejlődését benne a története valamely szakaszában.”

Az erős antropikus elv (Barrow és Tipler szerint) azt mondja ki, hogy ennél többről nincs is szó, ugyanis az antropikus elv szükséges következménye a tudatos élet létrejötte az univerzumban. Az erős antropikus elv kritizálói a gyenge antropikus elvet részesítik előnyben (Brandon Carter definíciójához hasonlóan), mely szerint az univerzum látszólagos finomhangoltsága egy szelekciós torzítás eredménye: csak egy olyan univerzumban jöhetnek létre olyan tudatos megfigyelők, amelyek képesek annak paramétereinek finomhangoltságát megfigyelni, amelyik eleve kedvező az élet létrejötte szempontjából. Egy olyan univerzumban, amelynek fizikai paraméterei nem kedvezőek, soha nem fognak létrejönni tudatos megfigyelők. A gyenge antropikus elv feltételezi több univerzum létét (multiverzum).

Az erős antropikus elv egyesek szerint feltételezi egy felsőbb hatalom vagy teremtő Isten meglétét, aki beállította az univerzum kezdeti paramétereit. A gyenge antropikus elv tovább megy és kimondja, hogy az univerzum kezdeti paraméterei is lehetnek (univerzumok közötti) természetes szelekció eredményei, és így az élet létrejöttének egyáltalán nem szükséges feltétele egy felsőbb hatalom létezése - bár azt nem is cáfolja.

Jegyzetek

↑ Anthropic Principle Archiválva 2012. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben James Schombert, Department of Physics at University of Oregon Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

https://web.archive.org/web/20120428004546/http://abyss.uoregon.edu/~js/cosmo/lectures/lec24.html

További információk

Marosán György: Az antropikus elv lehetséges világmodelljei. Beszélő, XII. évf. 1. sz. (2007. január)
E. Szabó László: Miért téves az antropikus elv a kozmológiában? Győr: Magyar Pax Romana 47. kongresszusa. 2005. arch Hozzáférés: 2011. december 30.
Balázs Béla: Földönkívüli paradigma, végső antropikus elv és az Univerzumok „családfája”. Fizikai szemle, (2001. december)
John Maynard Smith – Szatmáry Eörs: A lakható világok valószínűségéről. Természet Világa, CXXVIII. évf. 4. sz. (1997. április)
Valószínű, hogy egy szimulált Univerzumban élünk: Paul Davies előadást tartott Budapesten. origo.hu, (2009. augusztus 16.)
Megoldást jelenthet-e a virtuális valóság az emberiség összes problémájára? - egy alternatív magyarázat az univerzum tervezettségére

Kapcsolódó szócikkek

Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Anthropic Principle Archiválva 2012. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben James Schombert, Department of Physics at University of Oregon Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1]