Antonovits-kúria (Bácsalmás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Antonovits-kúria (Antunovich-kúria)
Ország Magyarország
Település Bácsalmás
Épült 1820-as, 30-as évek
Építtető Antonovits Albert
Stílus klasszicista
Család almási nemes Antonovits család
Rekonstrukciók évei 1900 körül
1970
Állapota jó állapotban

Jelenlegi funkció r.k. plébánia
Tulajdoni helyzet egyházi tulajdonban
FenntartóSzent Kereszt Felmagasztalása Plébánia
Cím 6430 Bácsalmás, Hősök tere 13.
Elhelyezkedése
Antonovits-kúria (Bács-Kiskun megye)
Antonovits-kúria
Antonovits-kúria
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″

Az Antonovits-kúria vagy Antunovich-kúria a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson található. Jelenleg a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébánia és kápláni lak található a falai közt.

Antunovich János püspök, plébános emlétáblája az épület falán

Története[szerkesztés]

Az Antonovits család 1751-ben Mária Teréziától címeres nemeslevelet kapott Antonovits Janics titeli várkapitány és gyermekeinek a határőrvidéken végzett szolgálatainak elismeréseképpen. A család adományait és címeit 1803-ban I. Ferenc király megerősítette, a többi almási nemesi családdal egyetemben. Ettől kezdve használhatták az almási előnevet. Az 1841-es nemesi összeíráskor Almás legnagyobb nemesi családja voltak. A kúriát az 1820-as, 30-as években építették. Az építtető nagy valószínűséggel almási nemes Antonovits Albert császári és királyi kamarás, Bács-Bodrog vármegye alispánja volt. Leszármazottai, feltételezhetően Antunovich János (horvátul: Ivan Antunović) plébános, későbbi püspök 1858-ban plébánia céljára eladta az épületet az egyháznak. A XX. század az épület udvari részét kibővítették és három káplánlakást építettek hozzá. Az 1970-es rekonstrukció során az udvarban álló gazdasági épületeket elbontották és új épületekhez használták fel köveiket.

Felépítése[szerkesztés]

Az épület főhomlokzata 2+3+2 osztású, közepén enyhén előreugró rizalittal, melynek teteján timpanon látható mezejében feszülettel. A rizalit két szélén 2-2, az ablakok között 1-1 klasszikus jón oszlopfővel ellátott féloszlop látható. Az épület eredetileg T alaprajzú volt, az utcai oldalon a szobák, az udvari nyúlványban az étkező kapott helyet. Az épületet udvari része az átépítések következtében jelentősen megváltozott az eredeti állapothoz képest.

Források[szerkesztés]

  • Virág Zsolt. Magyar Kastélylexikon 2. - Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái. Budapest: Perfect Project, 10. o. (2001). ISBN 9630066793 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]