Antonio Pacinotti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Antonio Pacinotti
Pacinotti 2.jpg
Életrajzi adatok
Született1841. június 17.
Pisa
Elhunyt1912. március 24. (70 évesen)
Pisa
Ismeretes mint
Iskolái Pisai Egyetem
Szakmai kitüntetések
Matteucci-érem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonio Pacinotti témájú médiaállományokat.

Antonio Pacinotti (Pisa, 1841. június 17. – Pisa, 1912. március 24.) olasz fizikus.

Életpálya[szerkesztés]

Első matematikai ismereteit fizikaprofesszor édesapjától szerezte. 1856-tól a Pisai Egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1859-től tanársegéd. 1861-ben szerezte meg a fizikusdoktori diplomáját. 1864-től a Bolognai Technikai Intézetben fizikaprofesszor. 1873-ban Cagliariban, majd 1881-ben a Pisai Egyetem fizikaprofesszora.

Kutatási területei[szerkesztés]

Werner Siemenst megelőzve gyűrűs szerkezetű elektromos generátort szerkesztett. Föltalálta a dinamógép gyűrű alakú forgótekercsét és kollektorát. Felismerte, hogy a szerkezetet elektromos motorként is lehet használni. Eredményeit 1865-ben publikálta az Il Nouvo Cimento című tanulmányában. A belga Zénobe Gramme hasonló berendezést talált fel. Találmányukat sokszor Pacinotti-Gramme dinamónak nevezik.

Írásai[szerkesztés]

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • 1905-ben az olasz parlament tagjává választották,
  • 1911-ben az Olasz Elektrotechnikai Társaság elnökévé választották,
  • szülővárosában az Arno folyó híres rakpartját róla nevezték el,
  • 1881-ben a párizsi villamos kiállításon díszoklevelet kapott,
  • a becsületrend lovagja,

Források[szerkesztés]