Anna-kolibri
| Anna-kolibri | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Calypte anna (Lesson, 1829) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Anna-kolibri témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-kolibri témájú médiaállományokat és Anna-kolibri témájú kategóriát.
|
Az Anna-kolibri (Calypte anna) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt René Primevère Lesson francia ornitológus írta le 1829-ben, az Ornismya nembe Ornismya Anna néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Észak-Amerika nyugati részén, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 10–11 centiméter, testtömege 3-5 gramm,[5] szárnyfesztávolsága 11,4–12,1 centiméter. A hímek feje csillogó vörös.
Életmódja
[szerkesztés]Nektárral táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Pókhálóval ágakhoz rögzíti csésze alakú fészkét, melyet szárakból és tollból készít. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14–19 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és még növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2025. október 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Irodalom
[szerkesztés]- Bernhard Grzimek: Grzimeks Tierleben. Band 7–9 Vögel, Deutscher Taschenbuch Verlag, München, 1993, ISBN 3-423-05970-2
- René Primevère Lesson: Histoire naturelle des oiseaux-mouches, ouvrage orné de planches desinées et gravée par les meilleurs artistes et dédié A S. A. R. Mademoiselle 81 Tafeln (Prêtre, Antoine Germain Bevalet, Marie Clémence Lesson nach Louis Pierre Vieillot, Antoine Charles Vauthier nach William Swainson, Pancrace Bessa, Elisa Zoé Dumont de Sainte Croix). Arthus-Bertrand, Paris 1829 (online).
- Elliott Coues: The Coues Check List of North American Birds. Revised to Date, and entirely Rewritten, under the Direction of the Author, with a dictionary of the Etymology, Orthographie, and Orthoepy of the scientific names, the concordance of previous lists, and a catalogue of his ornithological publications. 2. Auflage. Estes ans Lauriat, Boston 1882 (online).
- John Gould: A monograph of the Trochilidæ, or family of humming-birds. Band 3, Lieferung 11. Taylor and Francis, London 1856 (online).


