Angyal Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Angyal Antal
Született 1812
Esztergom
Elhunyt 1877. április 24.
Nagymegyer
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész

Sikabonyi Angyal Antal (Esztergom, 1812Nagymegyer, 1877. április 24.) gyógyszerész.

Élete[szerkesztés]

Szülei árván hagyták, ezért egyik Antal nevű esztergomi diakónus rokonának gyámsága alatt nevelkedett. Gyógyszerészi értekezését emiatt ajánlotta a „Tekintetes, nemzetes és vitézló' sikabonyi Angyal nem­zetségnek, iijúsága gyámjainak, tisztelve szeretett attyafiainak.” 1830-ban nyert oklevelet, 1836. június 15-én pedig gyógyszerészmesteri vizsgát tett. Ezt követően 1837-ben, a Tolna megyei Gyönkön megalapította a Megváltó gyógyszertárat, melyet 1842-ben eladott. Később Esztergomban, majd 1847-tól Kecskeméten dolgozott, de még ugyanebben az évben a bécsi Kohl-markton gyógyszertártulajdonos lett. 1849. július 4-én fegyverrejtegetésért – egy kardot és két tőrt találtak nála –, egy kisméretű Kossuth-szobor tartásáért, valamint annak koszorúval történtő díszítéséért, illetve Jelačić képének felakasztásáért halálra ítéltek, melyet később kegyelem gyanánt nyolc évi várfogságra változtattak.[1] Kufsteinben raboskodott, ahonnan 1857-ben szabadult. Ezután az akkoriban létesült nagymegyeri gyógyszertárat vezette.

Munkája[szerkesztés]

  • Gyógyszeres értekezés a higany-ibolatról. Pest, 1830.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyógyszeres értekezések – Gyógyszerészek nyomtatott vizsgadolgozatai 1827-1844. Összeállította: Dörnyei Sándor. Az előszót írta: Grabarits István. A Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság Kiadványa, 2010, 34. o.

Források[szerkesztés]