András Ferenc (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

András Ferenc (Budapest, 1952 – ) filozófus.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született 1952-ben, édesapja András Tibor festőművész. Nős, három gyermeke van. Képzőművészeti tagozatos gimnáziumban végzett (1970), majd a Kandó Kálmán Főiskola elvégzése után (1974) az ELTE BTK filozófia szakot 1985-ben fejezte be. Szakdolgozata a természeti törvény és a véges automaták fogalmi kapcsolatával foglalkozott. Kutatási területe az analitikus metafizika és a logika egyes filozófiai problémái. Aktív éveiben tervező mérnökként (Távközlési Kutató Intézet, Ramovill) és műszaki-informatikai vezetőként dolgozott (The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe).

Publikációk[szerkesztés]

  • Történeti festő a XX. században: András Tibor (2017) Argumentum, Bp., szerkesztő, társszerző
  • “The inherent risks in using a name-forming function at object language level” The Reasoner: 9/5, May 2015
  • “On the Paradox of the Adder” The Reasoner: 5/3, March 2011
  • E-tudomány (2011/1) : A Yablo paradoxonról
  • E-tudomány (2010/2) : Modális fogalmak a véges automata modellek világában
  • E-tudomány (2009/2) : Véges automaták mint a magyarázat és realitás modelljei
  • Magyar Tudomány (2007. november): Modellek matematikán innen és túl
  • Hasonlóság, egyformaság, azonosság. in: Mi a nyugat? Atlantizmus és integráció. Szerk.: Garaczi Imre (2007) Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Viza Kft.,Veszprém
  • Fizikai Szemle (2005/9): Megjegyzés egy relativitáselmélet értelmezéshez
  • Beszélő (1987/22 Láng Ilona álnéven): Pomádé király új ruhája
  • Magyar Filozófiai Szemle (1979/3-4): A tudományos világkép és a természeti fejlődés hipotézise

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]