Ugrás a tartalomhoz

Anasztomózis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az anasztomózis (anastomosis, "visszaszájadzás"; a görög ana-, "vissza" és stoma, "száj" szavakból; ige: anasztomizál, melléknév: anasztomatikus) általános biológiai értelemben véve mindenfajta olyan vezetékrendszert jelenthet, amelynek elágazásai egymásba visszatérnek (mint például egy levél erezete).[1]

Patológiai kontextusban az anasztomózist az érrendszer kapcsán emlegetjük. Általában amikor egy ér elzáródik (például embólia vagy arteriosclerosis miatt), a mögötte levő területen megszűnik a vérellátás, ami ischaemiát vagy infarktust okoz. Előfordulhat azonban, hogy egy adott területre több ér is szállít vért; ilyen esetben egy ér elzáródása még nem jár szövetelhalással. Ekkor mondhatjuk azt, hogy a szóban forgó szövetben anastomosis van. Ez elsősorban az izomszövetre jellemző.

Az anastomosis nem minden esetben előnyös. Főleg a májcirrhosisban szenvedő betegeket fenyegeti a veszély, hogy a használhatatlanná vált májsejtek miatt elzáródó májvénák helyett a vér a környező szöveteken át próbál utat törni magának; ez többnyire a nyelőcső falában valósul meg (hiszen ez egyébként is erekkel dúsan átszőtt simaizom), ami könnyen vezethet életveszélyes, ún. varix-vérzéshez.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gylys, Barbara A.. Medical Terminology Systems. F.A. Davis Company (2005)