Anabar
Anabar | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 939 km |
Vízgyűjtő terület | 104 000 km² |
Forrás | Anabar-fennsík |
é. sz. 69° 26′ 39″, k. h. 106° 20′ 20″69.444100°N 106.338800°E | |
Torkolat | Laptyev-tenger, Anabar-öböl |
é. sz. 73° 12′ 30″, k. h. 113° 33′ 25″73.208300°N 113.556900°E | |
Elhelyezkedése | |
Az Anabar vízgyűjtő medencéje | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anabar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Anabar (oroszul: Анабар, jakut nyelven: Анаабыр) folyó Oroszország ázsiai felén, Közép-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 939 km, vízgyűjtő területe: 104 000 km², évi közepes vízhozama: 498 m³/sec.
Az Anabar-fennsík dél részén ered, neve itt még Nagy-Kuonamka. (Az Anabar kezdetét a Nagy-Kuonamka és a Kis-Kuonamka folyók találkozásától is szokták számítani.) Felső szakaszán meredek, szakadékos partok között kanyarog. A magasabban fekvő vidékről az Észak-szibériai-alföldre kiérve futása lelassul, völgye kiszélesedik, és dombos tundrán folyik tovább észak felé. Torkolata a Laptyev-tenger nyugati részén hosszú, sekélyvízű öblöt képez. Szeptember végétől június elejéig befagy.
Jelentősebb mellékfolyói
[szerkesztés]- Jobbról: a Kis-Kuonamka, az Udzsa és az Uzle.
- Balról: a Szuolama és a Harabil.
Fontosabb települések
[szerkesztés]Szaszkilah, Jurong-Haja, Ebeljah.
A folyó vízgyűjtő területén gazdag gyémántlelőhelyek találhatók, például az Ebeljah és a Majat folyók mentén.
Források
[szerkesztés]- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2009. június 10.
- Referati po geografii – Ribnije zapaszi Jakutyii (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 15.)